Jókai bableves
A Jókai bableves Jókai Mór nevét viseli, aki ennek a remek fogásnak nagy kedvelője volt. Mára ez az étel igen népszerűvé vált: rendszeres ételnek számít a tardona Jókai túrán.

Hozzávalók:
1 füstölt sertéscsülök (0,5 kg-os)
20 dkg debreceni kolbász
20 dkg száraz tarkabab (friss bab esetén 30 dkg)
15 dkg sárgarépa
10 dkg petrezselyemgyökér
fél zeller
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 db paprika
1 db paradicsom
4 dkg zsír vagy olaj
1,5 dl tejföl
2 evőkanál liszt
fél csokor petrezselyem, 1 púpozott teáskanál pirospaprika, só, csipetke

Elkészítése:
A babot előző nap beáztatjuk éjszakára - friss bab esetén erre nincs szükség - illetve a csülköt másfél liter vízben puhára főzzük, majd a főzővízzel együtt hűtőbe tesszük.
Másnap a csülök tetején képződött zsírt lekanalazzuk, és egy fazékba tesszük. A zsíron gyengén megpirítjuk a kockára vágott zöldségeket (sárgarépát, zellert, petrezselyemgyökeret), majd hozzáöntjük áztatólevével együtt a babot és a csülök főzőlevét. Fűszerezzük fokhagymával és a csülök sótartalmától függően sózzuk. Ezután hozzáadjuk a kockára vágott paradicsomot, zöldpaprikát is és lassú tűzön főzzük.
Mindeközben a kolbászt felkarikázzuk és egy serpenyőben kisütjük, majd kivesszük és lecsepegtetjük. A sütésből visszamaradt zsírba tesszük a finomra vágott hagymát megpirítjuk, majd megszórjuk liszttel. (azaz hagymás rántást készítünk) Az utolsó pillanatban megszórjuk a pirospaprikával és az apróra vágott petrezselyem zölddel, majd egy kis levessel felengedjük, végül a leveshez keverjük és kiforraljuk.
Ha a bab megfőtt, hozzáadjuk a leveshez a kolbászt, és a tejföl felével behabarjuk.
A csipetkét a főzés vége előtt hét perccel tesszük a levesbe.
Végül a leveshez keverjük a maradék tejfölt, és ízlés szerint ecettel állítjuk be végső ízét.
Tálalás: Tálalás előtt kivesszük a csülköt, kicsontozzuk, apró kockákra vágjuk és a leveses tányérokba szétosztjuk. Erre merjük rá a levest, amit tejföllel, és apróra vágott petrezselyemmel díszíthetünk.

Bükki gombaleves
Hozzávalók:
10 dkg szalonna, 1 fej vöröshagyma, gomba, 2 dl főzőtejszín, 0,5 dl tej, petrezselyem, fűszerpaprika, ételízesítő, só, törött bors, tejföl, zsír, liszt

Elkészítése:
Kockára vágott szalonnát kipirítjuk. Ha üveges, apróra vágott vöröshagymát teszünk hozzá, és pörköltalapot készítünk.
Nyers gombát, vagy üveges sampiont öntünk a pörköltalaphoz. Apróra vágott petrezselyemmel, fűszerpaprikával és delikáttal fűszerezzük, sóval és törött borssal ízesítjük. 5 perc sülés után fölengedjük tejfölös habarással. Izlés szerint főzőtejszínnel krémesebbre készíthetjük. Készre forraljuk, galuskával tálaljuk.
Egyszerű habarás: A tejfölt liszttel meghintjük, majd kevés tejjel finoman, csomómentesre keverjük.

Palóc leves
Hozzávalók: (4-5 személyre):
30 dkg marhahús, 25 dkg zöldbab, 25 dkg burgonya, 4 evőkanál olaj, 1 púpozott evőkanál liszt, 2 dl tejföl, 2 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, babérlevél, őrölt kömény, fűszerpaprika, őrölt bors, petrezselyem, só

Elkészítése:
Az olajon fonnyaszd meg a finomra vágott vöröshagymát. Húzd le a tűzről, szórd meg pirospaprikával, azt keverd el benne, majd kevés vizet hozzáöntve párold meg a hagymát. Utána add hozzá a kockákra vágott marhahúst, fűszerezd sóval, őrölt borssal, babérlevéllel, zúzott fokhagymával és őrölt köménnyel. Ha a hús kicsit megfehéredett, önts alá egy jó ujjnyi vizet, és fedő alatt párold majdnem puhára. (Ha a víz elfő pótold.) Ha ez megvan, öntsd fel 1,5 liter vízzel, tedd bele a kicsire kockázott krumplit és a megtisztított, feldarabolt zöldbabot. A lisztből a tejföllel készíts habarást, s ha már minden puha, ezzel sűrítsd be a levest. Végül szórd meg finomra vágott petrezselyemmel.

Ganca
Hozzávalók: 1/2 kg burgonya, só, 1 dl rozsliszt vagy finomliszt, 2 dl olaj, vöröshagyma

Elkészítése: A megtisztított, kockára vágott burgonyát annyi sós vízben főzzük meg, hogy éppen ellepje. Ha puhára főtt a burgonya, kézi törővel a meleg vízben összetörjük. Hagyjuk a tűzön, és a rozsliszttel jól besűrítjük. A tepsibe az olajon megpirított, apróra vágott vöröshagymát beöntjük. Ebbe a hagymás olajba belemártott evőkanállal a masszából nagy galuskákat szaggatunk a tepsibe. Ha az egészet kiszaggatjuk, meglocsoljuk a hagymás olajjal, és a sütőben megpirítjuk. Közben kockára vágott szalonnát is pirítunk mellé. Az egészet összekeverjük!

Korunk egyik legolvasottabb írója, a magyar romantikus próza legnagyobb alakja. Művei a romantika és a realizmus motívumainak összekapcsolódásai, örök magyar klasszikus.

Rövid életrajza:

Rév-Komáromban született 1825. február 18-án. Apja Ásvay-Jókay József ügyvéd és árvagyám, édesanyja Paulay Mária. Az elemi iskola elvégzése után cseregyermekként Pozsonyba került két tanévre németet tanulni. Pozsonyból hazatérve szülõvárosában végzi a gimnáziumi osztályokat. Szabadidejében nyelveket tanul tanárától és a késõbbi sógorától, Valy Ferenctõl.

1837 októberében meghal apja. A súlyos csapás következtében maga is megbetegszik. Ekkor Valy Ferenc veszi át nevelését. Jókai sokat köszönhet sógorának, aki minden hajnalban öt órakor lakására rendeli, és rendszeresen tanítja nyelvekre, stilisztikai és retorikai ismeretekre. Valy felismeri tanítványa tehetséget, és elhatározza írót nevel belõle. De Jókai meg nem döntött: kitűnően rajzol és fest, ekkor még jobban csábítja a képzőművészet.

1841-42 a Pápai Református Kollégium diákja; összebarátkozik Petőfi Sándorral

Tizenhat éves korában a pápai kollégium diákja lesz. A szórakozástól, könnyelműsködéstől elzárja az igényesség, a versengés szelleme, amely egész környezetét áthatja. Keményen meg kell küzdenie az elismerésért, hiszen a tanárokon kívül olyan diákok hallgatják a felolvasásokat, mint Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor, Orlai Petrics Soma, a későbbi jeles festõ.

1842-44 Kecskeméten, majd Pesten jogot tanul; arcképeket fest

1842-ben Kecskemétre megy jogot tanulni. Az itt töltött két évrõl írja: "Kecskemét tett engem íróvá, testben-lélekben itt frissültem fel, itt erosödtem meg." Itt erõsödött meg barátsága Petőfivel, itt érte az első irodalmi siker A zsidó fiú című drámájával. A drámát idegen kézírással kellett beküldenie a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) pályázatára. Kérésére Petőfi elvállalta a megbízást, és gyöngybetűivel lemásolta a darabot. Ez az epizód kitűnően jellemzi a két barátot. Jókai azért kéri meg Petőfit erre a munkára, hogy szűkölködő barátjának pénzt juttathasson. Petőfi pedig elvégzi a munkát barátságból, ugyan hogy is fogadhatna el pénzt az ő Marcijától? Különben is minél nagyobb ínségben él, annál önérzetesebb. Jókai Komáromban, majd Pesten folytatott jogi gyakorlatot 1846 végéig.

1846 a Tizek Társaságának tagja
1847 az Életképek c. divatos magazin szerkesztője annak 1848-as megszűnéséig, a lapot a fiatal radikális gondolkozók fórumává alakítja

1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezetõ alakja, részt vesz a 12 pont megszövegezésében. Március 15-én este szövődik kapcsolata Laborfalvi Róza színésznővel, a Nemzeti Színház örömmámorban úszó Bánk Bán előadásán. Augusztusban kötnek házasságot.

1849 után őt is halál fenyegeti, bujdosni kényszerül,  a Bükk hegység egy eldugott falujában Tardonán. Felesége belopódzik a körülzárt és megadásra készülő Komárom várába, ahol férje nevén, férfiruhába öltözve jelentkezik a várvédőknek járó, később bántatlanságot biztosító igazolásért.

Jókai szívósan és szakadatlanul ír. Felidézi szinte az egész nemzeti történelmet. Képzelete kiapadhatatlan, meseszövése bravúros, stílusa gördülékeny szellemes. Lapokat alapít és szerkeszt.

1849 megalapítja a békepárti Esti Lapokat; 1854-től a Vasárnapi Újság népszerű újságírója
1858 az Üstökös c. humoros hetilap szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1861-tól rendes, 1892-től igazgatósági tagja
1860 a Kisfaludy Társaság tagja
1861-1896 országgyűlési képviselő, Tisza Kálmán liberális miniszterelnök (1875) bizalmasa
1863-1882 a A Hon c. napilapjával Tisza politikáját szolgálja
1894 ötvenéves írói jubileumának megünnepléséül műveit százkötetes díszkiadásban jelentetik meg (1894-1898), százezer forint "nemzeti ajándékot" vesz át értük
1897 a király kinevezi a főrendi házba

1899-ben az akkor hetvenöt éves Jókai újra nősül, feleségül vesz egy fiatal lányt, az akkor 20 éves Nagy Bellát. Ezért országszerte támadják, meghasonlik rokonságával.

1900-ban feleségével megtekintette a párizsi világkiállítást. A kiállítás egyik termében Jókai díszalbumait, emléktárgyait és műveinek kiadását mutatták be. A francia írók meleg ünnepléssel fogadták.

1904. május 5-én tüdõgyulladásban halt meg Budapesten. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták föl, ott, ahol Kossuthot néhány évvel azelõtt.

Sírfelirata: „Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.” (Jókai Mór: Negyven év visszhangja)

Jókairól szóló írások:

Literatúra: Jókai Mór élete

Irodalmi képek: Jókai Mór

Jókai.lap.hu

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái: Jókai Mór

Jókai művek a neten

Van egy csodálatos ember közöttünk, akit hajt az a vágy, hogy megmutassa az örökkévalóságnak az elmúló időt. A pillanat varázsát, a csend hangját. Milyen nehéz feladat, és mégis milyen valóságosan teljesíti. Megtalálta a lehetőséget, hogy a megélt pillanatot bemutassa, és továbbajándékozhassa az utókor számára.

A fotózás segítsévél megosztani a pillanatot másokkal. Ezt a módszert használja fel Kakszi István "munkája", alkotásai bemutatására. 

Pár gondolatot a megnyitó szövegéből:

A tardonai illetőségű művész Tardonán született 1949-ben. Tardona meghatározó színtér volt számára, számunkra – én is oda tartozom -, hiszen a nagy mesemondó, Jókai emlékét, üzenetét generációról, generációra őrizte a falu apraja nagyja. S az ebben a szellemben nevelt utódok méltán eleget akartak tenni az író által megfestett képnek: „tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok, senki sem árult el. A falut Tardonának hítták…”

 A fotózás mindig érdekelte, bár tudatosan csak 1975 óta készít képeket. Számára hobbi, sőt szenvedély ez az elfoglaltság. Ha csak teheti, életét a szabadban tölti, a témák közelében. S melyek ezek? Számára minden, minden elmondásra váró témává lesz. Művészetének nagy érdeme, ahogyan láttatja velünk a természet, a környezet, a környezetet birtokló, helyenként bitorló ember változását, szépségét. Gyönyörködtet minden apró villanással.

Képei szenvedélyesek. Érzéssé, hangulattá formálja az általa látottakat, melyben önmagát keresi olykor. Képei minden rafinéria nélkül valók. Jellemzőjük a természetes egyszerűség.

 Több fotója kapott díjat az elmúlt években. Néhányat szeretnék kiemelni, hiszen e fotók a kedvenc íróját is megidézik, aki nem más, mint Fekete István, az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója.

Egy olyan alkotó fotóit láthatjuk, akiről Benke Ferenc kalocsai fotográfus és újságíró így ír: „Az alkotó egy olyan vidékről jött, mely hazánk igazán szép tájának egyike (…) A természetfotózás kimeríthetetlen tárháza.”

A fotós pályafutása:

1976-tól 1986-ig a budapesti Nimród fotóklub tagja.

1978-ban A rókakölyök című színes diájával az országos természetfotó pályázat 3. helyezettje

1988-ban A Nimród vadászújságban A rókakölyök című fotó mellett további 3 fotója jelent meg.

1990-től napjainkig tagja a miskolci fotóklubnak is. Példaképe Bíró Tibor aranydiplomás fotóművész, akitől bevallása szerint rengeteget tanult.

Rendszeresen részt vesz a különböző  helyeken megrendezett fotókiállításokon, fotóstáborokban határokon innen és túl.

A Miskolci Fotóklub Egyesület 50 éves jubileuma alkalmából kapta meg a fotóművész címet.

1993-ban Kaposvárott szintén dia kategóriában 3. díjat kapott: Jégvirágok című fotójával.

1994-től Tardonán a Jókai emlékszoba és tájházban a közelmúltig állandó kiállítása volt.

1995-ben Kazincbarcikán szintén fotópályázaton 3. díjat kapott: Befagyott világ című színes diájával.

1997-ben Salgótarjánban 5 fotóval volt jelen a 33. Észak-Magyarországi Fotóművészeti Szemlén, ahol övé lett a 2. díj.

Legbüszkébb az Élő Világ Szerkesztősége által természetfotóiért kapott ajándékra. (CD-Rom természetfotó pályázat színes diában.).

2000. január 1-jén Az ország –fényképezési akciójában vett részt, melyet a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége, a MAFOSZ hirdetett meg.

Otthon a falujában továbbra is meg kell harcolnia az elismerésért, itt másként értékelik művészetét. „Pista jó képet csinált” hangzik, s ennek óriási a súlya. Ez igazi elismerés. Így aztán hűségesen fotózza ezt a népet, a mindennapokat, ünnepeket. Rögzíti a pillanatot.

Egyedül szeret fotózni, hogy csak a fotózásra kelljen figyelnie, bár mint szokta mondani: „az ember társaságban is tud magányos lenni.” Ekkor együtt lehet az imádott természettel, ekkor lehet lélekben is találkozni a fenséges világ teremtményeivel, a pici állatokkal, egy-egy virágszirmot megérintő vörösbe hajló esti fénnyel, egy ravasz rókakölyökkel, a környezet ezer apró csodájával…

A gép, amivel dolgozik – ebben a digitalizált világban – egy Zenit fotópuska, 300 milliméteres teleobjektíves fényképezőgép. Ezzel szereti készíteni a portrét,illetve a vadfotózást.

Ezen kívül egy Praktika gépet használ. Valójában ez a kedvence.

Elsősorban a makrofotázásnál kedveli: lepkék, virágok…Természetfotóinál szereti a színeket, mivel szereti a világ színkavalkádját is. Portréi azonban fekete-fehérek. E képek karakteresebbek így.

Miért is fotózik az ember? Tesszük fel a kérdést. Válaszunk azonnal készen van, azért, mert az ember természetes kíváncsisága, a közlésvágy, valamint önmagunk újbóli megtalálása a cél.

 Miért szeretjük e képeket? Az ember természetes kíváncsisága, a közlésvágy, valamint önmagunk újbóli megtalálása végett.

2010. április 8-án 16 órakor nyílt meg Kakszi István fotóművész kiállítása

a kazincbarcikai Kisgalériában

BÜKKI TÁJAK, BÜKKI EMBEREK címmel.

A kiállítás megtekinthető 2010 április 8. és április 30. között.

Megnyitotta: Pál-Kutas Dénesné közoktatási szakértő, tanár

Maradj hűséges a földhöz, maradj büszke, egyenes és bátor,
maradj tiszta, romlatlan lélek, és ne fordulj, ne fordulj,
ne fordulj el szülőhazádtól!
(56 csepp vér c. film)

Itt a tavasz, kezdődik a kirándulószezon. A kérdés csak az, hogy mindenhová el fogunk tudni jutni ahová akarunk?

Tardona a "jövőjét" a turizmusban látja, ahhoz viszont olyan utak kellenének, amelyeken a település megközelíthető.

A falut két irányból lehet megközelíteni. Dédestapolcsányból 5 kilométeres, Kazincbarcikáról (Herbolyán át) 10 km-es bekötő autóút vezet a településre.

A Dédestapolcsány felőli útról elmondható lassan, hogy több rajta a kátyú, mint az útfelület. Érdekesség, hogy az ároktakarítások hiánya miatt az úton nagyobb esőzésekkor nem lehet közlekedni, mert a patak "új utat törve" magának a bekötőutat használja medernek. Sajnos ilyenkor, ha alacsony az autónk, más utat kell keresni, hogy Tardonára  jöjjünk, ami időben és km-ben is hosszabb. A 6 km ilyenkor 25 km-re (Dédestapolcsány - Bánhorváti ... - Vadna - ... - Kazincbarcika - Tardona) növekszik és az 5 percből is fél óra lesz.
Érdemes mindezt azért is megtenni, hiszen ilyenkor a közútkezelő szalagot helyez a Dédestapolcsányi elágazáshoz, és a "Katus" tetejére, minden figyelmeztetés nélkül, lezárva ezzel az utat a használók elől, pedig ezen az úton igencsak megélénkült a forgalom az elmúlt időben.
Kazincbarcika felől nagyon sokan erre rövidítik az utat Eger, Bánkút, Szilvásvárad és a Bükk felé, így igencsak szükségessé vált az út rendbetétel.

A legutóbbi ilyen "árvíz" alkalmával az út több helyen beszakadt, veszélyesebbé téve az útkanyarulatokat a falu felé.
Remélem, hogy felismerve a helyzet fontosságát, az illetékesek is megfontolják, és elkezdik ennek a szakasznak a rendbetételét, hogy ne legyen ismét zsákfalu Tardona.

Most, hogy a hétvégén Jókai emléktúra van, gondoltam segítek egy kicsit a résztvevőknek. A Jókaival kapcsolatos kérdések általában a művei ismeretét is magukban foglalják, magához az íróhoz kapcsolódó történelmi eseményeket, személyeket, illetve a környék (Tardona, Bükk, Borsod) ismeretét elevenítik föl.

A falut két irányból lehet megközelíteni. Dédestapolcsányból 5 kilométeres, Kazincbarcikáról (Herbolyán át) 10 km-es bekötő autóút vezet Tardonára, mely a Bükk hegység északi vonulatának erdőkkel koszorúzott völgyében fekszik.

E kis hegyvidéki település nyújtott menedéket Jókainak az 1848–49-es szabadságharc leverése után. 1849. augusztus 31-én felesége Laborfalvi Róza – a kor nagy drámai színésznője – neve napján érkezett szekéren a kocsisnak öltözött Rákóczi Jánossal, Kossuth titkárával ide, ahol Rácz Endre és Csányi Benjamin vendégszerető otthonában tartózkodhatott.

Jókai innen sétált fel a dédesi vár romjaihoz, a hegyekbe, a Bükk sziklatömbjeihez.

"Ez volt rendesen a kóborlásaim végcélja. Fél nap oda, fél nap vissza, délben tüzet rakni targallyból a szikla lonkáján, pirított kenyérrel, szalonnával fejedelmi lakomát csapni, s aztán kiülve a szédületes szikla párkányára, megküzdeni a lehetetlen (nekem lehetetlen) festői feladattal. Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, s ahol ez végződik, egy mosolygó zúg, közepén a kis Tardona füstölgő kéményű, elszórt házikóival, körülvéve sárguló szőlőkertek kockáitól, zöld vetések csíkjaitól tarkálló dombokkal, melyek fölött a Bükköt folytató kormos-zöld hegyek emelkednek elő…"  (Jókai Mór: Tengerszemű hölgy)

"Valahonnan az Örvénykő oldalából egy forrás szökell elő, mely apró zuhatagokban csereg a sziklákon alá, a völgyből aztán nem lévén kijárása, a szikla tövében kerek tavat képez, az most be van fagyva. Az egész vidék olyan, mintha ezüstmíves csinálta volna filigrán munkába, zúzmarával födve minden fa és bokor."  (Jókai: A barátfalvi lévita c. regény)

"Egyszer-egyszer harangszó hangzott föl valahonnan a völgyből (karácsony napja volt), a görög ismerte már a harangok hangját: az ott Mályinka – ez itt Barinka – most meg Tardonán harangoznak – mindenütt dicsérik a Jézust! " (Jókai: A barátfalvi lévita c. regény)

A tardonai emlékek erősen rányomták bélyegüket a bujdosás utáni évek műveire. Mind több Jókai műben jelenik meg Tardona, illetve a falut körülvevő táj.

Az író az itt töltött 4 hónap alatt olyan mély érzelmekkel teli emlékeket mondhatott magáénak, melyek sokáig kísérték munkásságát. (Mind írói, mind festői munkásságát).

Tardonát és a környéket megjelenítő művek:

A barátfalvi lévita A barátfalvi lévita (oszdk)

A tengerszemű hölgy A tengerszemű hölgy (oszkdk)

Egy bújdosó naplója Egy bújdosó naplója (oszkdk)

Életemből Életemből (oszkdk)

Forradalmi és csataképek Forradalmi és csataképek (oszkdk)

Egyéb megjelenés:

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora Jókai Mór élete és kora (oszkdk)

Szini Gyula: Jókai /Egy élet regénye (8) A bujdosó A bujdosó epa.oszk


A tardonaiak életében is fontos ez a mozzanat.

Ez az időszak nem csak Jókai türelmét tette még erősebbé, hanem a tardonai nép bátorságát és leleményességét is bebizonyította a világnak.

Miután a bujdosó Jókai elhagyta a kis falut, különféle mondák, legendák születtek arról, hogy milyen is volt ez az ember, és hogyan segítette ki egy-egy nehéz helyzetben az "önfeláldozó tardonai". Ezeknek a mondáknak gyakran van valóság alapjuk, hiszen hasonló szituációkat a Jókai-regényekben is találhatunk.

Létrehozták a Jókai emlékszobát, a település egy régi, XIX. századi épületében, mely egykor iskolaépület volt. A bujdosó író egykori tartózkodási helyét, a régi lakóházat már lebontották.

Évek óta megrendezésre kerül a Jókai barangolásait idéző Jókai emléktúra, mely idén is megrendezésre kerül.

Néhány tardonait annyira megihletett ez az esemény, hogy vereset is írt a híres íróról.

Tóth Bertalan : Tardonán (Jókai emlékére)

Bennünket Magyarokat régen sámánok, javasasszonyok, füves emberek, csontkovácsok gyógyítottak. Úgy tartják, hogy a természetben mindenre megtalálható a gyógyír. Sok esetben elkerülhető az orvoslátogatás. A vad- és gyógynövények gyakori betegségek esetén is alkalmazhatóak.

Senkinek nem lesz semmi baja, ha egy gyógynövényt megismer, és időnként megiszik egy-egy csésze teát. Csak hasznát fogja látni és érezni. Az is előfordulhat, hogy rászokik, de ez sem fog ártani neki. Nem hinni kell a gyógyteákban, hanem inni azokat. Így a hitetlenek is tesznek az egészségük megóvásáért vagy a gyógyulásért. (Szabó Gyuri bácsi)

A BÜKK hegységben szinte mindenféle gyógynövény megterem. Ezekből mutatok be egy csokorra valót.

Cickafark

Fő hatásai: Hatóanyagainak sokaságából következnek. Keserűanyag-tartalmú, illóolajai és annak további komponensei (kamazulen, achilein, kámfor stb.), flavonoid és cserzőanyag tartalma, valamint értékes szerves savak adják gyógyhatását. A cickafarkfajok illatát és gyakran a kesernyés ízét az illóolajok és laktonok okozzák.

Belsőleg: Étvágyjavító. Szélgörcsoldó, javítja a kiürülési reflexet. Vérzéscsillapító hatású az emésztőrendszerben, de a menstruációs görcsök, vérzések esetében is. Az epehólyag és a máj működését elősegíti, a húgyúti és a légzőszervi bántalmak gyógyítója. A nőgyógyászati zavarok elleni teák nélkülözhetetlen szere, de a férfiak prosztataduzzanataira is gyógyító hatású. Vizelethajtó, tisztító tulajdonságú, a vérnyomáscsökkentésben (kolin h. a.) és a szervezet méregtelenítésében is hatásos.

Külsőleg: Fájdalomcsillapító, alkoholos kivonatként a bekeményedett izmok lazítója. Olajával kenőcsök készülhetnek: a gyulladt szem hatásos gyógyítója; arckrémek, bőrápolók alapjául szolgál. Krémekben a visszértágulatok hatásos szere. Főzete a fogíny és a szem öblögető és borogató szere. Gyógynövényfürdők alkotórésze.

Fehér fagyöngy

Fő hatásai: Immunerősítő, vérnyomáscsökkentő, szívritmus-szabályzó, idegerősítő hatású. A fagyöngyöt az érelmeszesedés megelőzésére és a hagyományos kezelésekkel együtt a magas vérnyomás leküzdésére használják.Csak orvosi rendelvényre, és felügyelet mellett!

Kamilla (Orvosi székfű)

Fő hatásai: Magas illóolaj-, kamazulén- és bisaboloid, kumarin-, flavonoid-, pektinszerű nyálkaanyag- és keserűanyag-tartalmából következnek.

Belsőleg: Régóta ismert és alkalmazott gyógynövény, drogja mindmáig az egyik legfontosabb házi orvosság. Forrázata elsőrendű gyulladáscsökkentő és immunrendszer-erősítő. Az emésztőrendszerben csökkenti a gyulladást, oldja a görcsöket, nyugtató és bélfertőtlenítő (ulcusgátló) hatású, nyugtató hatásával a gyomorfekélynél is segít. Izzasztó, a megfázás elleni teák elengedhetetlen alkotója. Sebek kezelésére, lemosására is alkalmas házi szer. A kamilla virágaiban felhalmozódó apigenin az újabb vizsgálatok szerint a papaverinnél erősebb görcsoldó hatású.

Külsőleg: Gyógynövényfürdők alkotórésze. A szájüreg, a felső légutak (fülre is!), szemgyulladás, arcüreggyulladás esetén használhatjuk, borogatásként, öblögetőként (foghúserősítő) és gőzölésre egyaránt. Olajai nyugtató, gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki. Fekélyre, gyulladt, érzékeny bőrre, égési sebre, visszeres panaszokra, ekcémás felületek, felfekvési sebek kezelésére, kirepedezett bőrre, babaápolás céljára a legalkalmasabb szerek egyike.

Orbáncfű (Csengőlinka)

Fő hatásai: A drogot szolgáltató virágzó növényi részében található flavonoid-, cserzőanyag-, hipericin-, illóolaja, rutin- és flavonglikozid-tartalma adja fő hatásait.

Belsőleg: Antidepresszáns hatású, feszültségoldó teakeverékek fő alkotója, de elalvás zavaraiban is hatásos. A pánikbetegséget ugyancsak pozitívan befolyásolja. Teája gyomorfekély, bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, belső és külső vérzések, vesebetegségek és epebántalmak ellenszere. Javítja a lassan működő epeutak tónusát, de görcsoldóként az epegörcsön is hatékonyan segít (papaverin tartalmával). Hasmenést, gyomorfekélyt is gyógyít. Gyulladásgátló, az immunrendszert erősíti.

Külsőleg: Sebgyógyító hatású aranyeres ülőfürdők részeként. Olajos kivonata az égési sebeknél nélkülözhetetlen (Szent János olaja néven ismert). Gyógynövényes fürdők alkotója, csökkenti a gyulladást és a nyugtalanságot. Bőrproblémákra is jó, aknés pattanásokat gyógyít. Öblögető szerként torokgyulladás és fogínysorvadás ellen használják.

Vadrózsa, csipkerózsa

Fő hatásai: Gyógyító vitaminjainak, főként magas C-vitamin tartalmának köszönhetők, ezek áltermésében (bogyójában) találhatók. Jelentős a festékanyag, valamint szerves sav tartalma is. A virág termését, a csipkebogyót akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd. Kiváló vitaminforrás, 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg C-vitamin-t tartalmaz, amely a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz. A rózsa nagyon szúrós növény, vigyázni kell vele.
Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele.

Gyümölcse, a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és dzsem, hecsedli lekvár készítésére használjuk.

Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású.

Belsőleg: Természetes és kiváló vitaminforrás. Tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Ezenkívül A-, B-, K-, P-vitamin, vas és magnézium is megtalálható benne. Karotinoidokban gazdag, festékanyaga természetes színezék. Enyhe gyulladáscsökkentő és vesekőoldó tulajdonságú, vesebetegségek és hólyagbántalmak esetén ajánlott teák alkotórésze. Megfázásnál, influenzánál segíti a szervezet ellenálló képességét, a vitaminhiányt csökkenti, a belőle készített teák, szörpök, lekvárok erősítik a szervezetet. Magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén a csipkeszörp gyógyító hatású ital. Vesekő és húgykő oldására szolgáló keverékek alkotórésze. Vizelethajtó és gyulladásgátló teakeverékekben használhatjuk.

Külsőleg: A vadrózsamag-olajat magas telítetlen zsírsav és A-vitamin tartalma miatt a kozmetikai ipar hasznosítja a bőr regenerálására.

Zsurló

Fő hatásai: Magas kovasav tartalma, flavonoidjai (kvercetin, luteolin és kempferol glikozidjai), szaponin, keserű anyagok, alumínium, kálium és illóolajai adják a fő hatásait.

Belsőleg: Az ókor óta használja a népgyógyászat a köszvény és a vesebetegségek gyógyításában. Vizelethajtó, vesetisztító, vesekőoldó hatású teák alkotórésze. Nélkülözhetetlen összetevője a tavaszi általános méregtelenítő, tisztító teakeverékeknek. Magas vérnyomás esetén úgy csökkenti a vérnyomást, hogy a felesleges vizet kihajtja a szervezetből és nincs mellékhatása. Reuma elleni teakeverékek fontos összetevője, mert nemcsak kovasav tartalmával, hanem aranytartalmával is segíti a gyógyulást. Az érelmeszesedés megelőzésének gyógynövénye, mert támogatja a regenerációs folyamatokat az erekben. Ásványi anyag tartalmánál fogva az idősebb emberek szervezetében regenerációs hatású, a kovasav, az alumínium, a kálium pótlásával segít. Vesegyulladás esetén védőhatást fejt ki a vesében (kolloidot alkot), nyírfalevéllel keverve fokozhatjuk ezt a védőhatást. Csökkenti a vérzést, ezért a nagyon erős menstruációs teakeverékekben nélkülözhetetlen az alkalmazása.

Külsőleg: Bőrbetegségek, lábizzadás elleni lábfürdő esetén hatásos. Ízületi bántalmak kezelésére szolgáló gyógynövényfürdők kiváló adaléka.

A legszebb az, mindenki tanulhat, és visszakaphat valamit abból a tudásból és abból a miliőből, amit az őseink ránk kívántak hagyományozni.

„Ez volt rendesen a kóborlásaim végcélja. Fél nap oda, fél nap vissza, délben tüzet rakni targallyból a szikla lonkáján, pirított kenyérrel, szalonnával fejedelmi lakomát csapni, s aztán kiülve a szédületes szikla párkányára, megküzdeni a lehetetlen (nekem lehetetlen) festői feladattal. Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, s ahol ez végződik, egy mosolygó zúg, közepén a kis Tardona füstölgő kéményű, elszórt házikóival, körülvéve sárguló szőlőkertek kockáitól, zöld vetések csíkjaitól tarkálló dombokkal, melyek fölött a Bükköt folytató kormos-zöld hegyek emelkednek elő…” [Jókai Mór: Tengerszemű hölgy]

Az 1848/49-es szabadságharc bukása után Tardonán, Csányi Benjámin házában lelt menedékre a megtorlás elől menekülő Jókai Mór (1825–1904). Az író négy hónapig bujdokolt a Borsod megyei kicsiny faluban, majd a felesége, Laborfalvi Róza által szerzett menlevél segítségével térhetett csak vissza a fővárosba. Jókai Tardonán tartózkodásának a település egy régi, XIX. századi épületében állítottak emléket.

Szintén a megemlékezést szolgálja az 1973-tól minden évben megrendezésre kerülő Jókai Mór Emléktúra. A túrázók – a hagyományokhoz hűen – a Jókai Emlékháztól indulva a Harica-patak völgyében lévő Farkas-gödör érintésével jutnak fel a 773 m magas Örvénykőre a Jókai Mór Emlékműhöz. A gyalogmenet a tapasztalatlan túrázók számára is teljsíthető útvonalon zajlik, melyet egyedi, kizárólag erre az alkalomra használt jelzéssel látnak el a rendezvény időtartamára, s e mentén érik el a résztvevők a végállomást, Szentléleket.

A játékosok különböző ügyességi, műveltségi feladatok megoldásával, egymással versengve érik el a kitűzött célt. A túra legjobban teljesítő csapata egy ajándékcsomag mellé egy évre vándorkupánkat is megkapja. Díjazásban részesítjük a második és a harmadik legjobban teljesítő túraközösséget is. Különdíjjal jutalmazzuk a leggyorsabb, a legjobb legmesszebbről érkező és a legfiatalabb versenyzőket.

A túra útvonala, állomásai

Jókai Mór Emlék- és Tájház

 A túrázni vágyók csapatokba verbuválódva, 7:30-tól gyülekezhetnek és nevezhetnek a túrára az Emlékház udvarán. 8:00-tól megkezdik a csapatok indítását 5–10 percenként.

Sportpálya – Sportterem: köztes indító állomás - egy kis útravalóval: Krumplis lángos és forró tea osztása.

1. ÁLLOMÁS S-kanyar: céllövészet

A versenyzők célzási tudásukat tesztelhetik légpuskák segítségével. Az állomásvezetők a feladat teljesítése után értékelnek, majd a következő állomás felé indítják a csapatokat.

2. ÁLLOMÁS Hársas forrás: totó Tardonáról és környékéről

Kérdezz-felelek. Felkészülés a megadott irodalomból (részletek a rendezvény weboldalán). Almaosztás.

3. ÁLLOMÁS Harica-patak: lajhármászás

A túra második, de nem utolsó ügyességi feladata a következő: a patak fölé kifeszített kötélen kell átkelni a túlsó oldalra. A maximális pontszám csak úgy érhető el, ha ezt minden csapattag teljesíti.

4. ÁLLOMÁS Farkasgödör

Itt mind ügyességi, mind elméleti feladatokat is meg kell oldaniuk a játékosoknak. A kvízbe földrajzzal, élővilággal kapcsolatos kérdések kerülnek. Forró tea osztása.

5. ÁLLOMÁS Buzgókő: mozaikkirakás

A játékosok egy kép elrejtett darabjait keresik, s adott időn belül összerakják. A kirakott képhez néhány gondolatot szükséges hozzáfűzni. Az állomásvezetők ezt pontozzák, és indítanak a következő megálló felé.

6. ÁLLOMÁS Örvénykő: Jókai-totó

Jókai Mór munkásságával, életével kapcsolatos elméleti feladatok megoldása.

7. ÁLLOMÁS Szentlélek: Egészségtotó a mentősök bevonásával

A túra utolsó állomására érve már csak egy teszt-feladatsor várja a lelkes versenyzőket: kérdéseket teszünk fel nekik az egészséges életmód és az egészségvédelem témaköreiből. Mentőtisztek vérnyomásmérést végeznek a túrázók körében, valamint minden játékos kap egy pohár teát vagy forralt bort. Akik Tardonára már nem szeretnének visszagyalogolni, azokat autóbusz viszi vissza a községbe.

A túra végeztével minden csapatot szeretettel várnak a sportpálya melletti épületben egy tányér ízletes Jókai bablevesre, melyet a tardonai háziasszonyok készítenek, igazi falusi módra.

A nap végeztével eredményhirdetés.

Hogyan juthatunk el Tardonára?

1. Kazincbarcika felől a Herbolyán és Billatárón keresztül vezető autóúton autóval, vagy busszal (06.45-kor indul Tardonára a kazincbarcikai autóbusz-állomásról).

2. Dédestapolcsány felől, autóval.

Forrás: jokaitura.blogspot.com/

Tardona nem bővelkedik turisztikai látványosságokban, de azt a keveset, amit a falusiak ápolnak, gondoznak érdemes megnézni.

Református templom

1786-1789 között sikerült felépíteni a ma is álló kőtemplomot. Tetejét 2006-ban bádogozták újra, így a csúcsa ma teljes pompájában látható. Oldalán Jókai Mór itt tartózkodásának emléktáblája található.

Jókai emlékszoba és tájház

Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája.

Csányi Benjámin sírja

A Jókai Mórt bújtató földesúr sírja a mai napig megtalálható a községi temetőjében, sajnos elég rossz állapotban.

Megadom a GPS koordinátákat: É48°10'2,6" x K 20°32'3,6"

Remélem hamarosan változás lesz.

Borokás-dűlői Horgász-tó

Magánberuházásként a Tardonát Kazincbarcikával összekötő út mentén egy horgásztavat hoztak létre, mely tavasztól őszig várja a horgászni vágyókat telepített halakkal.

Tardona parasztház múzeum

A jellegzetesen tardonai házak közül került magánkézbe az egyik, melyet felújítottak, és magánmúzeumként megtekinthető.

Ismert rendezvények

Jókai túra: minden év tavaszán (március 15. környékén) megrendezésre kerül a fiatalok összefogása által egy ügyességi és tudásteszt túra a Bükkben (Tardona - Örvénykő - Jókai emlékmű - Szentlélek - Tardona útvonalon).

Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit. Itt kapott helyet a a Bükki Nemzeti Park állandó kiállítása is.

Jókai Tájház anno

Jókai emlékház webalbum (NagyZsolt)

A fellépések nemcsak események lettek községünk életében, hanem a hírnevét is öregbítették.

A tardonai Pávakör kezdeti próbálkozásait 1973-74. évben Tímár Sándor segítette, aki az országos mozgalom aktív képviselője volt, s akit vidékünk szép népzenei kincse, s az itt élő emberek élete annyira megragadott, hogy a budapesti táncházon keresztül elindította útjára azt a pár embert, aki aztán az ő és Vass Lajos karnagy támogatásával embereket toboroztak, s létre jöhetett, majd elindulhatott a hírnév útján a Pávakör. Vezetését az általános iskola igazgatója, Lovas Albert vállalta. Ezek az emberek szívvel-lélekkel vettek részt ebben a mozgalomban. Újra élték fiatalságukat, emlékeket ébresztve, tudást nyújtva.ím

Tímár Sándor tardonai gyűjtését is tartalmazza a "Perdül a szoknya" című kiadvány, melyben a tardonai karikázót mutatja be és felvételre került az "Aprók tánca" című műsorban, mely elérhető a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)-ban. 

Alapító tagok:

Balla Béla, Balla Béláné (V. Gór Eszter), id. Boros János, id. Boros Jánosné (Tóth Amália), Dienes Miklós, Dienes Miklósné (Gál Teréz), Gyenes Albertné (Pogány Aranka), Juhász József, Juhász Józsefné (Turai Ilona), Kulcsár Miklósné (Kiss Erzsébet), R. Lovas Albert, R. Lovas Albertné (Kulcsár Irma), Tóth P. József, Tóth P. Józsefné (Kakszi Rózsa)

Ezeknek az embereknek a kor 35-70 év között volt. A későbbiek folyamán egyre több fiatal vett részt a munkában.

Fontosabb állomások a csoport életében

1974. Táncház Budapest – Itt léptek fel először a nyilvánosság előtt, bemutatva a budapesti fiatalság számára Tardona táncait. Majd megszületett itthon az első műsor is, melyet a haza közösség nagy tetszéssel fogadott.

1975. Hivatalosan is megalakult a tardonai Pávakör. Vass Lajos karnagy jó véleménnyel szignálja e pillanatot. Ebben az évben fellépnek Lajos Árpád: Borsodi fonó című összeállításával Borsodnádasdon és egy Csehszlovákiai fesztiválon Rjedován (rozsnyói járás).

Műsoruk, ahogy a 30-40 évvel ezelőtti fonót megelevenítik, csipa elevenség, természetesség. A fonó a fiatalság téli szórakozásának egyetlen eseménye, a párkapcsolatok kialakításának szinte egyetlen lehetősége volt. Elmúlt, elfeledett pillanatok újra élése ez.

1978. Február 10-én „Tüzet viszek” címmel televízió adás készül.

1979. Madách-színházi fellépés, majd Veresegyháza Pávakörök bemutatója. A Pávakör egyre jobban vonzza a fiatalokat. Nemcsak szerepelnek most már, hanem szép tardonai dalainkat is szórják az éter segítségével. A minősítések minden alkalommal ragyogóak. … Az emberek pedig szabadidejükben tovább énekelnek önmaguk, s a hálás közönség szórakoztatására.

Lassan kialakul egy állandó terület, ahol számítanak a Pávakör fellépésére: Tarcal, Miskolc, Kazincbarcika.

A kör patronálói a Borsodi Erdőgazdaság, valamint a kazincbarcikai ÁFÉSZ. Napjaink rohanása kikezdte ezt az embercsoportot. … Egyre kevesebb lett a próba, egyre jobban elhalt a lelkesedés.

1987-ben volt az utolsó fellépés Füzérkomlóson, ahol szintén Pávakörök találkoztak. (Dalostalálkozó – Füzérkomlós).

Forrás: Pál-Kutas Dénesné: Egy település művelődési hagyományai – Tardona 1990.

A pávakörös találkozókon gyakran kísérték a tardonai férfiak citeramuzsikával az asszonyok énekét.
Régi gyerekkori emlékeim között keresgélve, melegséggel tölt el azoknak az estéknek az emlékezete, amikor nagyapám elővette citeráját, s próbált tanítani bennünket annak használatára. (szerk.)

www.youtube.com/watch

Részlet a Magyar Televízió "Aprók tánca" c. műsorából, melyet Tímár Sándor vezetett. A végén az éneket Sebestyén Márta tanítja. A képen egy pillanatra feltűnnek a muzsikusok is, Sebő Ferenc és Halmos Béla táncházi zenészek láthatóak.
A tardonai csárdás bekezdőjében apró ugrós jellegű motívumok figyelhetők meg.
Táncolnak Tardonán lakó táncosok: Balla Béla, felesége, Balla Béláné Gór Eszter, Kulcsár Miklósné.
A csárdás szövege:
„Szépen legel a kisasszony gulyája,
A kisasszony maga sétál utána,
Már messziről kiáltja a gulyásnak,
Szívem gulyás terítsd le a subádat"

Annak ellenére, hogy Tardonán a Pávakör megszűnt, (remélem még újra lehet éleszteni) a tardonai népi táncok nagy sikernek örvendnek Magyarországon. Több táncház, hagyományőrző műsor szerves részét képezi.
A tardonai népdalok még ma is hallhatóak a tardonai utcán. A fiatalok megpróbálják minden évben megszervezni a szüreti felvonulást, amikor a szekéren és gyalog vonulók tardonai népdalokat énekelnek. (szerk.)

Tardonai táncok
Tardonai karikázó
Tardonai kapuzós
Tardonai leánytánc

Érdekes információk:
Zalaihírlap - Táncos számadás

„Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy ha egy térségben nincs gazdasági mozgás, nincs értéktermelés, akkor annak a térségnek vége.” „Ez a falu akkor lesz életképes, ha ragaszkodik a hagyományaihoz…” (dr. Juhász Imre)

A tömegessé váló munkanélküliség rányomta bélyegét Tardona közösségi és kulturális életére. Régen a kapu elé kitett pad a társasági élet színtere volt, mára eltüntek a padok, vagy csak néhány kapuban láthatóak, sajnos ott is üresen. A munkanélkülivé vált emberek nem mozdulnak ki a faluból, elvesztették kapcsolatukat a külvilággal, beszűkültek saját világukba, mely a kertkapunál végződik. A külvilággal való kapcsolatra csak a tv maradt, a rózsaszín sorozatokkal, és a különböző talkshow-val.

Sajnos és ezt be kell látni, nincs reális esély arra, hogy a faluban tömegesen munkahelyek teremtődjenek, emiatt hiába a nagy számú felsőoktatásban résztvevő fiatal nem is lehet elvárni tőlük, hogy itt maradjanak – ezért a cél inkább, hogy Tardona jó hírét vigyék, és visszavágyjanak a faluba.

A hagyomány szerepe – miként a hagyományos, régi tárgyaké is – az, hogy közösséget teremtsenek és jelezzék: mi, akik hasonló módon élünk, hasonlóan értjük a szavakat, tagoljuk a teret és időt, egy közösség vagyunk.

A valóságban ugyanis a falu jelenleg egyáltalán nem közösség, hanem – sok esetben történetesen – egy adott helyen élő emberek csoportja. Nincs meg az az összefogás, mely jellemezte még kb. 20 évvel ezelőtt is a falut. (szerk.: A Jókai-ház is egy ilyesfajta kalákamunka eredménye.)

A régi kaláka munka helyett a fiatalok ma már igyekeznek maguk megoldani a feladataikat, vagy fizetett munkaerőt alkalmaznak, hogy ne kelljen tartozásként visszaadni a segítséget.

Nagy negatívum volt az iskola elvesztése, hiszen közösségformáló, hagyományápoló ereje megszünt a faluban. A gyerekek már nem érezhetik, ide tartozom, itt vannak a gyökereim.

A faluközösség jelenlegi állapotára az jellemző, hogy a formáló erők nem erősítik, hanem inkább kioltják egymást. A tősgyökeres tardonaiak, és a "betelepülő" tardonaiaknak mindig mást jelentett a falu.Kitörési lehetőséget sokan a hagyományápolásban, illetve a turizmusban látják. Sajnos nehezíti a helyzetet az, hogy Tardonának nincs jellegzetes népviseleti vagy tárgyi kultúrája, nem éltek a faluban kézművesek, s bár az asszonyok szépen szőnek, hímeznek, ez nem különösebben jellegzetes, nem egyedi. Van egy-két ember, aki még ápolja, használja a régi megtanult pokrócszövési technikát, vagy a textildíszítés (hímzés, riselés, horgolás) formáit, de sajnos a fiataloknak nem adják, (nem tudják) átadni. Valami ilyesmire azonban szüksége van a falunak, hiszen a túlélési stratégia egyik fontos eleme a falusi, vagy ökoturizmus lehet(ne).

A kézművesség a turizmus… egyik fontos programlehetőségét biztosítja. Ugyanakkor a turizmus erősíti a kézművesség kibontakozását is, hiszen annak egyik legfontosabb résztvevője az idelátogató, aki valami számára újat, érdekeset, a helyi sajátosságokat tükröző tárgyat hazavivő turista lehet.

Ehhez kapcsolódóan egyfajta „élményturizmus” is létrejöhetne, hiszen ma már nem csak a késztermék, hanem a készítés folyamata is eladható, s vonzerőt jelent. Fel kell térképezni, milyen kézműves tevékenységeknek van hagyománya, élő mestere és oktatási kapacitása Tardona területén.

Ki kell alakítani azt a helyet, ahol a régiek tudása átadható, illetve megtanulható a fiatalok számára. Egy olyan hagyományőrző kultúra megteremtésére van szükség, amely akár megélhetést is jelent a résztvevő, munkájukat fontosnak tartó emberek számára.

"Sok sikert Tardona, az út előtted, csak el kell indulni!" (szerk.)

A Bükk lábánál, a Tardonai-dombság nyugati szélén, festői környezetben elterülő község természeti, muzeális és turisztikai látványosságokkal.

Külön érdekességet kínál a községben levő Jókai-ház, melyben a nagy magyar író az 1848-as szabadságharc után, 1849 augusztusától decemberig a Csányi családnál bujdosott. A ház a korabeli berendezés mellett a Jókai irodalmi értékeket is bemutatja.

A település környékén igen sok karsztvizű forrás ered, így többek között az igen jó minőségű Hársas-forrás, melynek minősége vetekszik a gyógyvizekkel, és Jókai-víz néven kerül palackozott árusításra.

A községben több szálláslehetőség is várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat!

Gétót Vendégház - Tardona, Kossuth u. 8.

Fedáksári Vendégház - Tardona, Széchenyi u. 34.

Tardonai horgásztó

Wellness és Inspiració központ - Tardona, Akácos u. 1.

Már a népvándorlás idején lakott hely volt. A település környékén ugyanis Legányi Ferenc régész neolit cseréptöredékeket, obszidián pengéket és csiszolt kőbaltákat talált.

Okleveleink először - mint a dédesi várjobbágyok birtokát - 1240-ben említik. A "Turduna" néven említett település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. Később IV. Béla, György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen Szentlélekig, a pálos-kolostorig terjedt. Eger eleste után adóját a törököknek Hatvanba fizette. A XIV. században a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonos váltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak.

A Tardona körüli erdőség mindig kedvenc tanyahelye volt a remetéknek. Egyik határjáró oklevelünkből értesülünk, hogy a remeték már 1240 táján laktak a Hetényen, ahol később István nándor (1281-1314) a magyar remeteszerzetesek, a pálosok részére alapított kolostort. Ez a híres szentléleki zárda.

A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi helyén új fatemplomot építettek, 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között sikerült felépíteni a ma is álló kőtemplomot. A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. 1849 augusztusától decemberéig itt, a Csányi családnál rejtőzött Jókai Mór. "Holtomig emlékezetes marad számomra e szép vidék, hol nyártól télig néztem, hogy rövidülnek a napok és a remények" - írta Jókai. Itt szerzett élményeit dolgozta föl Az elátkozott család (1858) című regényében, és Rácz Endre, tardonai református lelkészről mintázta A barátfalvi lévita (1898) címszereplőjét.
A Jókai-háznak nevezett épületben kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal és a Bükki Nemzeti Park állandó kiállításával együtt.

A község társadalmi szerkezetében a XX. századig nyomon követhetők a nagycsaládok. A férfilakosság főleg ölfavágással kereste kenyerét, akik a szomszédos hegységbe is átjártak dolgozni. Az asszonyok ősi foglalkozása a házi kendervászon-készítés. A település mai lélekszáma 1190 fő.

Nyelvhasználatukra az észak-keleti a jellemző, illetve itt a palóc nyelvjárás peremterüleétn az úgynevezett barkó vidéken ismert hangzás, főleg a keleti palóc. (csëbër, mëffog, szeker, bëgre).

A helybeliek felhasználva az erdő adta lehetőséget, gombát és gyógynövényt gyűjtöttek, gyűjtenek. A lankás táj alkalmas a szőlőtermesztésre. Bél Mátyás is megemlékezik a községben előállított borról. Az erdőművelést sokat otthagyták, amikor 1900-as években Herbolyán – a falutól – 15 km-re – megnyílt a bánya. Kisvonat szállította az embereket reggel – délben – este. (Sajnos a kisvasutat a bányával együtt elsodorta a fejlődés).

Tardonán a 19-20. században egy vízimalom állt a helybeliek rendelkezésére, sajnos ma már ez is csak a gondolatainkban élő emlék. Pár évvel ezelőtt meg lehetett volna menteni, de sajnos mára már elbontották.

Tardona középkori pecsétje:

 „Stilizált fa, két oldalán egy-egy függőlegesen álló fejszével.”

 Jelenlegi címere: 

„Álló, háromszögletű, zöld színű katonai pajzs, a közepén széles, ezüst színű cölöppel. Az ezüst cölöpöt zöld színű, kitépett hársfa díszíti, míg a két oldalsó, zöld színű mezőben egy-egy ezüst fejsze látható, élével kifelé fordítva. A pajzson zöld-ezüst tekercs, amelyen szembe néző, vörös nyelvű, lépő arany oroszlán látható. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg TARDONA felirattal.”

Van a borsodi Bükkben egy kis falu. Tardona a neve. Sokaknak semmit nem mond ez a név, de az itt lakó népnek ez az otthona, s büszke rá, hiszen nem kisebb embert rejtegettek ők veszedelmes időkben a házaikban, templomukban, fáik lombkoronái között vagy a mángorló alatt, mint Jókai Mórt, akit 1849-ben a hatalom üldözött. Ez a nép hálás Jókainak, aki megörökítette műveiben, barátaival való beszélgetéseiben ezt a csendes rejteket.

Amíg Tardona létezik, hálával tartozik Istennek, hogy elődökül becsületes, palóc embereket adott, akik segítették a rászorulót. 

Egy biztos: Jókai emlékezete az egykori falusiaknak és pár lelkes honismeretisnek köszönhetően napjainkban is él, és reménység szerint élni fog.

Reményeim szerint ez az oldal összegyűti azokat az anyagokat, melyek talán segítséget nyújtanak az ide látogatónak községünk megismerésében, s talán megszeretetésében.

 Segítséget szeretne nyújtani a tévhitek tisztázásában, és továbbvinni azt a célt, mely szerint a mai világban is van hely ilyen kis közösségeknek. (Szerk.)

"Ez volt rendesen kóborlásaim végcélja. ... Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, s ahol ez végződik, egy mosolygó zug, közepén a kis Tardona füstölgő kéményű elszórt házikóival, körülvéve sárguló szőlőkertek kockáitól, zöld vetések csíkjaitól tarkálló dombokkal, melyek fölött a Bükkött folytató kormos zöld hegyek emelkednek elő. ..."

Jókai Mór (1825-1904)