Táblával is megerősítették az útlezárást Tardona és Dédestapolcsány között. Eddig csak tudtunk róla, most már szabályt szegünk, ha figyelmen kívül hagyjuk.

Ez a helyzet sajnos igencsak megkeseríti az iskolás gyerekek életét, hiszen az eddig Dédestapolcsányba járó diákoknak a 6 km-es út hossza megnőtt 45 km-re, és körülbelül egy órával korábban is kell indulni, hogy mindenki odaérjen órakezdésre. Mindez elég kellemetlenül érintheti az amúgy is nehézségekkel küzdő Önkormányzati "pénztárcát".

A kihelyezés utánni második napon, már mind a két oldalon a gödörben feküdt a tábla. Nos igen. Mert a magyar ember leleményes, de amit nem látunk, az nem létezik?

Ha belegondolunk, hogy az egri borvidéken dolgozók hogyan jutnak el  munkahelyükre? A Kazincbarcikáról erre rövidítő autósok is csak a falu végén szembesülnek a táblával. Ilyenkor jön a döntés: megfordulni, és még 20 km-el többel megfejelni az amúgy is nagy távolságot, vagy figyelmen kívül hagyni a lezárást és saját felelőségre tovább hajtani.

És persze itt vannak azok, akiknek a rokonaik vannak a szomszéd falukban, akiknek segítségre van szükségük, és netán naponta át kell járni hozzájuk.

Telefonos érdeklődésre az alábbi tájékoztatást kaptuk: az út felújítása jövő év tavaszán fog elkezdődni.

Addig is mossák kezeiket... Előnyök számukra?
- Télen nem kell utat takarítani.
- Az út állapota miatt felmerülő baleseteket nem kell megtéríteni.
- Nem kell állapotmegőrző munkállatokat végezni.

És mi?

- Mindenki saját felelősségére használja az utat.
- Kockáztatjuk az autók sérülését, a büntetést.

Felmerül bennem a kérdés: vajon a biztosító fizet lezárt útszakaszon történt baleset esetén. Szerintem nem.

Az úton legalább annyit kellett volna javítani a nyáron, hogy használható legyen addig, amíg a teljes felújítás el nem kezdődik, és nem egy tábla kihelyezésével megoldani, szőnyeg alá söpörni a problémát.

Fotó: boon.hu

A kender feldolgozásnak az volt a szépsége, hogy szinte semmi sem ment veszendőbe. A pozdorja maradékát újságpapír helyett a kemence, sarhelt, kályha begyújtására használták, míg a maradék szálakat a gyermekek használták fel, és játékokat készítettek belőle. (Sőt még lakberendezési tárgyak és ékszerek is készültek belőle, de ezt majd kicsit később...)

A kislányoknak kenderszövetből varrt, kóccal tömött, kóchajú babát készítettek. Ezeknek volt egy egyszerűbb változatta, amikor a baba a kenderből csak sima csomózással készült. Ezzel babáztak.

A csiga vagy pörgettyű régen igen kedvelt volt a fiúk körében. A facsiga egy 5-6 cm hosszú, hengeres, egyik végén hegyes fadarab. A széles végén esetleg vájatokat is róttak, erre tekerik az ostor spárgarészét. Úgy rántották meg, hogy a madzag letekeredve megpördítse a csigát. Az a hegyén forgott, s hogy meg ne álljon, az ostorral a forgás irányában csapkodták. Az ügyesebbek úgy tudták hajtani, hogy elõrehaladjanak vele, végig az utcán.

Az ugrókötelezésnek három változata ismert:
mindegyik esetben arra kell vigyázni, hogy az ugráló gyerek lába bele ne akadjon a kötélbe.

1. változat: Egy gyerek függõlegesen hajtja maga körül a kötelet, két végét a kezébe fogva. Ha ügyes, még haladni is tud vele elõre, sõt van, aki hátrafelé forgatva is át tudja ugrani.

2. változat: Ketten hajtják a kötelet, és egy harmadik ugrálja át. Ezt háromnál többen is
játszhatják: egymás után ugranak, és aki az elõre megszabott számú ugrásban nem hibázik, pontot kap. Számolás helyett mondóka is szerepelhet: ebben az esetben a játékosnak addig kell hiba nélkül ugrálnia, amíg az tart. Amikor a játékot nehezítik: két lábbal, egy lábbal, keresztbe tett lábbal, égre nézve, behunyt szemmel stb. ugrálnak.
Mackó, mackó, ugorjál, forogjál, Tartsd fel a kezedet, Ugorj ki!

3. változat:Pányvázás. Egy játékos a föld felett vízszintesen körbe forgat egy kötelet, amelynek végén egy kisebb súly van, a többiek körben állnak, és mikor a kötél hozzájuk ér, átugorják. Akihez hozzá ér a kötél, kiesik.

Elvetik, kinyövik, megmossák, potyolják, fésülik, cibálják és aztán sodorják. Mi az?

Már a homfoglalás előtt lehetett elődeinknek valamiféle vászonneműje, hiszen a kender, csepű, orsó, tiló elnevezés bolgár-török eredetű. A magyar len szó már szlávból származik. A feldolgozással kapcsolatos szavaink gereben, guzsaly, motolla, cséve, eszteváta (szövőszék) és annak részei: borda, nyüst is a szláv nyelvekből kerültek hozzánk.

A kender igen rövid idő alatt beérik. Március végén, április elején vetették eső után, jó sűrűn, hogy hosszú, vékony szálú legyen. Egy-egy család annyi kendert. lent vetett, amennyit egy év alatt fel tudott dolgozni. A falvak határában, általában közel a településhez, jelölték ki a lehető legjobb minőségű földet, a kender vetési területének. Ezek kb. 50-150 négszögölse kenderföldek is lehettek.  (Ennek az emlékét őrzik a ma is oly gyakran előforduló kenderföldek nevek.) A föld megmunkálása,többszöri szántása, trágyázása és a kender korai elvetése a férfi feladata volt.

A kender betakarításig nem sok munkát adott, mert olyan sűrűn vetették, hogy minden gyomot agyonnyomott. A virágos kender nyűvésére augusztusban került sor, a magvaséra szeptemberben. Néhány napig szárították, majd árokban, holt vízben, patakban az egymás fölé rakott kévéket megáztatják. Tardonán jellegzetesen ásott gödrökben ázott a kender (kenderáztató - mocsolya). (Nagymamám gyermekkoromban sokszor mondta, ne menjek bizonyos helyekre, mert ott egykor kenderáztató volt, könnyen elsülyedhetek a laza föld miatt. Ezeket az áztatóhelyeket idővel betemették, vagy a természet hódította vissza és töltötte föl őket.) Kővel, sárral nyomatták le, esetleg lekötötték, és annyi ideig hagyták ott, amíg megfelelően megpuhult. Az áztatóhely vízmagassága szerint két, három, négy, esetleg több réteget is raktak egymásra, majd a teljes áztatni való kórómennyiségre kellő vastagon szalmát szórtak, erre pedig a víz medréből sarat, a parton kiásott gyeptéglát, nagyobb köveket, esetleg fatuskókat raktak. Ez a terhelés biztosította a víz alatt tartást és egyenletes áztatást. A puhulás függött a szár vastagságától, az időjárástól, a víz hőfokától is.

A kiszedett kévéket lemossák és megszárítják. A megszáradt kendert durvábban megtörik a törővel, majd finomabbra megtilolják a tilolóval. A kenderkórók törésére szolgál a törőszék is. Ez egy fahasáb, amiben keresztben vagy hosszirányban egy vályús, öblös mélyedést képeztek ki. Ebbe beletartva a kenderkórók maroknyi kis nyalábját, egy ütőszerszámmal (leginkább sulyokkal) addig ütik, törik, míg csak a megroppant pozdorja ki nem hullik a rostszálak közül. Ezeknek a feladata volt, hogy a kender fás részét a pozdorját összetörje, és a felhasználható szárakat megpuhítsa.
A további tisztítást deszkába vert szegek segítségével, az úgynevezett gerebennel történt, melynek különböző változatai és módszerei voltak.

A fonásra teljesen előkészített szöszt összekötve elrakták, és csak a kinti munkák befejezésekor, késő ősszel vették újra elő.

A fonás legrégibb eszköze a guzsaly, melyet ritkábban a hónuk alá fogtak, többnyire talpára ültek, máshol (ez jellemző Tardonára is) lábat készítettek neki és segítségével maguk mellé a földre állították. A rúd felső részére kötik a szöszt, melyből bal kézzel eresztve és állandóan nyálazva sodorják a szálat, míg a jobb kézzel egyenletesen az orsóra tekerik. Később megjelennek a rokkák, melyet nálunk kerekesguzsalynak is hívtak.

A guzsalyok között nagyon sok faragott, gazdagon díszített példány is található, amit a legény ajándékozott a "szeretőjének". A fonás nem csak munka, hanem szórakozási lehetőség is volt, mert mellette nyugodtan lehetett beszélgetni. Külön fonót tartottak az eladó lányoknak. Az idő vidáman beszélgetéssel telt, főleg amikor már a legények is megérkeztek. Nótáztak és játszottak is a fonóban, sőt olykor az egyes fonók meglátogattak más fonóhelyeket is. Sokan a fonóban ismerték meg jövendőbelijüket is.

A kész fonalat egyágú kézi, vagy négyágú hajtható motollán tekerték fel, mellyel mérték is a fonal hosszát, így mindig tudták, hogy az elkészült fonalból mennyi vászon szőhető. A tél végén ismét közös munka következett, a fonalmosás. A lugzóban először hamus lúgban főzték ki, majd alaposan kimosták otthon, vagy a patak jeges vizében. A facsarásban a férfiak is segédkeztek éppen úgy, mint a hazaszállításban. A tornácokon, kerítéseken száradtak a fonalak, melyeket gombolyagokba tekertek, és tároltak, amíg el nem érkezett a kora tavaszi szövés ideje.

Egy kis emlékeztető kviz...

Az itt élő lakosság földműveléssel, favágással foglalkozott. Az erdei munka szívóssá, helytállóvá, leleményessé tette az embereket. Fagyban, hóban dolgoztak, a favágás jellegzetesen téli foglalkozás volt, nyáron kénytelenek voltak a községtől távol, summában megkeresni a mindennapi kenyeret, mivel a "falu földjei soványak, terméketlenek, erdei jó makktermők és hasznot hajtók, borai hasznot hozó." (Bél Mátyás)

 A faszénégetés, mindmáig élő téli-nyári munka. A falu határában lévő erdőkből gyakran érezhető a mile fojtogató, kesernyés illata. A faboglyából (mile) keletkezik égetés által a faszén és ez a tüzelő szolgált alapanyagul a kovács és a vasalók tüzének. A faszenet az asszonyok a hátukon hamvasban szállították a miskolci piacra.

Az erdőművelést sokan otthagyták, amikor Herbolyán - a falutól mintey 15 km-re - megnyílt a bánya. Ez biztos kenyeret adott a télen-nyáron idejáróknak.

A falu férfilakosságának 90%-a dolgozott bányászként. Kisvonat szállította a munkásokat reggel-délben-este. (A kisvonat sajnos a fejlődés áldozata lett...)

Az asszonyok többnyire otthon maradtak, s fonással-szövéssel, kisállattartással egészítették ki a keresetet. Illetve amit nem termeltek meg a kiskertjükben, szőlőjükben, azt összeszedték az erdőben.

A helybeliek felhasználva az erdő adta lehetőséget, gombát (király és ízletes vargánya, érdesnyelü tinóruk) és gyógynövényt (orbánc, galagonyavirág, apró bojtorján, hársvirág és cickafark) gyűjtöttek, gyűjtenek ma is.

A lankás táj alkalmas a szőlőtermesztésre. Erre vonatkozó adatokat már 1696-ban is fellelhetünk. A múlt század végén - a filoxéra vész - sajnos Tardona szőlőtőit sem kímélte. A tönkrement szőlőskertekbe ellenálló, de kevésbé értékes, direkt termő szőlőfajták kerültek (Izabella, Konkordi, Otelló, Bucsek, Gamé, Elvira, Piros és Fehér Dalaváré).
Borára jellemző a humorosan, de találóan született elnevezés: 6 emberes. Miért? 5 ember önti, 1 pedig issza. (Savanyú, gyomorégést előidéző volta miatt a környékbeliek nem tartják jónak).

A legtöbb gyümölcsfa, a múlt század végi felmérések szerint, Tardonán volt. A szilvafa fajták többségét pálinka főzésre használják ma is a lekvárfőzés mellett, melyeket a fák gyökérsarjáról nevelnek. Szilván kívül még almát, cseresznyét (cseresnye), meggyet, diót és birset (biss) termesztenek. Egyéb gyümölcsfélék (bogyósok) és zöldségfélék termesztése csak saját ellátásra történik.

Az asszonyok megtermelték és feldolgozták a ruházkodáshoz és a "lakberendezéshez" szükséges dolgokat is. A kender vetése, feldolgozása (szövés-fonás), a háziszőttes készítése ismert volt a nők körében, mellyet gyakorta műveltek is. Jelenleg is van egy két asszony a faluban aki rongyszőnyeget készít, és időnként el is ad...

Az elzárt településen hatalmas változásokat hozott a világ felé nyitás. Az emberek szó szerint a világ minden táján dolgoznak a faluból. A bánya bezárásával nem mindenkit várt új munkahely, így a nőknek is dolgoznia kellett.

Jelenlet a falu apraja-nagyja küzd a mindennapi megélhetésért.

S községben még ma is találhatók mesteremberek: van kovácsunk, ácsunk, kádárunk, kerékgyártónk, asztalosunk, bérfűrészesünk, szénégetőnk... sajnos mindből csak egy-egy, hiszen a fiatalok a ma divatos szakmákat sajátítják el.

Tardonán a 19-20. században egy vizimalom állt a helybeliek rendelkezésére, de ha az a szárazság miatt  nem működött, akkor a közeli Dédesben őröltettek. Sajnos ma már ez a vizimalom csak a gondolatainkban élő emlék. Pár évvel ezelőtt még meg lehetett volna menteni - fontos örökség veszett oda a meg nem értés, a szükséges anyagi lehetőség hiánya miatt - ma már a romjait is eltakarították.  Néhány éve pár alkatrészét összeszedték egy későbbi kiállítás reményében, de sajnos a kiállításról, és az  elvitt alkatrészek lelőhelyéről is csend van.

Az Önkormányzat által rendezett ünnepség menete:

9.00 - 11.00 Futóverseny
Útvonal: Aradi u. 1 - Jókai út - Rákóczi út - Ági presszó - Pinceköz - József A. út - Iskola út - Széchenyi út - Sportpálya (Eredményhirdetés: 14 óra)
Nevezés: augusztus 10-20 között az Önkormányzatnál, valamint a helyszínen.

11.00 - 15.00 Gyermekprogramok
Kézműves műhelyek az Egressy Béni Műv. Háztól (gyöngyfűzés, üvegfestés)
Táncház, Mókás játékok, Ügyességi versenyek. Apróknak gyermekmegőrzés.

11.00-tól Bográcsfőző verseny
A nevezés ingyenes. Minden nevezőnek1 kg sertéshúst biztosítanak a helyszínen. Nevezni aug. 15-ig lehet az Önkormányzatnál. (Eredményhirdetés: 14 óra)

12.00-től "Jó ebédhez szól a nóta"
Nótaverseny, Helyi borok versenye, Dédestapolcsányi asszonykórus előadása (Eredményhirdetés: 14 óra)

14.30 Sportversenyek és vetélkedők
Autós ügyességi verseny.
Sorversenyek a Tardonai Fiatalok Hagyományőrző Egyesület szervezésében. (6 fős csapatok jelentkezését várják)
Biciklis ügyességi verseny

15.00 Habparti, Ugrálóvár

16.00 "Öregfiúk" focimérkőzés

17.00 Kareoke a Tardonai Fiatalok Hagyományőrző Egyesület szervezésében.

18.00 Ünnepi műsor
Trombitaszóló: Bojtos Bence
Gyermeklakodalmas: Tardonai Történelmi Színjátszókör
Ünnepi Beszéd: Danada János polgármester
Az új kenyér megszegése
"A magyar állam születése" Tardonai Történelmi Színjátszókör
Magyar népdalok: Salétli Györgyné
Musical és operett dalok: Vígh Zoltán

21.00 Zene, tánc a Meridián együttessel

 

Ezt a nevet a tardonai ember ugyanúgy nem válalja fel, mint a palóc vagy a barkó elnevezést. A környék lakói azonban ennek ellenére e néven különböztetik meg a tardonaiakat.

A csavaros eszű, furfangos székely parasztember elnevezése ez. A szorgalmas, dolgos tardonai ember valószínűleg éppen ezért kapta ezt az elnevezést, mert "kaparkodása" ellenszenvet váltott ki a többiekből.

Ráadásnak egy góbé vicc:

A góbé bemegy az istállóba, és azt látja, hogy döglődik a lova. Gondol egyet, bemegy a házba, tollat, papírt kerít, és gyárt egy rakás sorsjegyet. Azzal el a kocsmába, s kihirdeti, hogy sorshúzás lészen. Ötszáz lej egy jegy, és a főnyeremény egy ló.
Gyorsan fogynak a sorsjegyek. Megtörténik a sorsolás is, és a góbé elviszi a nyertest az istállóba. De ott már csak egy döglött gebét találnak.
- Te gazember! - dühöng a nyertes. - Egy döglött lóért fizettem én ötszáz lejt?
- Dehogyis. Tessék, visszaadom az ötszázast.
- És a többiek?
- Mit akar velük kend? Hiszen ők nem nyertek...

A barkóság eredete tulajdonképpen máig tisztázatlan; etnográfiai rejtély. Egyesek szerint önálló magyar népcsoportnak tekinthetők, mások szerint viszont a palócok legrégibb oldalágát kell látnunk bennük.

Mai "gúnynevük" először 1833-ban jelenik meg; egyesek szakállukkal (barkó), mások a Bertalan és Bertók keresztnevekkel hozzák összefüggésbe, de vannak, akik egy Barco nevű gyűlölt osztrák tábornok nevét vélik nevükben felfedezni, akinek a lovasezrede a barkók területén táborozott.

Mivel a katonaállítás a XVIII. században szabadtoborzáson alapult, a Barcó (Barcó Vince tábornok) ezred toborzási területe Dél-Gömör és Ny-Borsod volt. Innen a barkó nép név. E területről kerültek ki az ezred katonái.

A barkókat, a barkóságot nem lehet éles határral elválasztani a palócoktól és a Palócföldtől. Viszont a barkóság is pontatlanul kezelt, fiktív fogalom, amelynek elhelyezkedésére a Borsod-Gömöri Erdőhátság területét jelölték meg.

A barkók lakta vidék a honfoglalás óta folyamatosan magyar népességű terület. A falvak többsége irtáseredetű. A lombos erdőktől elhódított gyengébb minőségű szántókon az önellátást sem mindig biztosító földművelés alakult ki. A legutóbbi időkig az erdei legelőket hasznosító állattartás jelentette a vidék értékesebb gazdálkodási ágazatát (sertés, juh, szarvasmarha). A városoktól távol eső, elzárt völgyekben fekvő barkó falvak a 20. sz.-ig archaikus népi kultúrát őriztek meg

A településen élő nép átmenetet képez. Magán viseli a palócság és a barkóság jellegzetes vonásait, sajátos színezetet adva annak. Lajos Árpád neves népzene és hagyománykutató (akinek sírhelye Dédestapolcsányban található) úgy találta, 1965-ben, de ez mind a mai napig fennáll, hogy az itt élő nép nem szívesen vállalja a barkó megnevezést. Elhallgatja, restelkedik miatta.

Kik a palócok?
Erre a kérdésre a mai napig nem lehet egyértelmű választ adni. A palóc szó eredete, története sem tisztázott. A palóc név etimológiájának terjedelmes irodalma van.

A palócok eredete, etnikai származására 4 lehetséges válasz van:
1. A palócok a kabarok utódai
2. A palóc népcsoport magja polovec-kun eredetű
3. Avar, székely, kazár töredékek leszármazottai
4. Az ősmagyarok egyik törzsét alkották. Ezt az állítást arra alapozzák, hogy a palóc nyelvben az ősmagyar nyelv és a kódexek korából a legtöbb régiség bukkan fel.

"A palóc név a magyarban szláv eredetű, de nyelvünkben több néptől is kerülhetett. ... A palócság északi határát nyelvileg a tótság jelzi. ..."

E terület népe főként református vallásával különül el a Bükk mögött élő palócságtól. A palóc népnyleve leginkább tájnyelvi sajátoságok a jellemzők. A nyelvterület erősen tagolt hangtani, alaktani, sőt szókészlet szempontjából is.

A nyelvtudósok hirdetik is, hogy az ősmagyarok nyelvéből a palócok őriztek meg legtöbb emléket. Az ország más vidékein lakó magyarság, különösen a kultúrával megáldott Dunántúlnak nyelve csinosodva csiszolódott, a Mátra, Bükk körül elszigetelt magyarság azonban a maga eredetiségében őrizhette nyelvét. Gyűjtögetés közben a palóc falvakban sokszor zavarba lehet jönni, mert bizony sok szót nem is értünk meg, mintha idegen kifejezések lennének, úgy kell azokat külön megmagyaráztatni.

Nyelvi sajátosságai:

A palócság körében az a és á magánhangzók ejtésében a köznyelvi a a köznyelvi á-hoz közelít; a köznyelvi á pedig a köznyelvi a-hoz illetve az ó-hoz. Tehát az egyiket jóval nyíltabban, a másikat pedig sokkal zártabban ejti a palóc ember, mint ahogy a köznyelvet beszélő teszi. Az ajakkerekítés nélküli a-zás a középkorból örökölt hangállapot.

A palóc nyelvjárásban a változó tövű szavak e-je alanyi esetben is legtöbbször e: tehen, szeker, vereb, keves, nehez. A hosszú, nyílt e-nek é-vé válása a középkor vége táján ment végbe, de egyes palóc nyelvjárásokban mindmáig megmaradt. Előfordul ezen a vidéken az í-zés is: szegíny, ídes. Az é hang esetében előfordul, hogy egyszer a köznyelvinél nyíltabban, máskor pedig zártabban ejtik, ennek következménye, hogy nem mindig tudják megkülönböztetni az e magánhangzót az é-től, s ez a helyesírásban mutatkozik is: kezetől, eppen, feketellett, tehen, level.

A palóc gyakran hanyag a kiejtésben, elhagyja a szóvégi ragokat: fáé, házho, abbó.

Néhány példa:
Nagyon sok nép jött össze - Nagyon sok nëp gyött össze.
Amit a szülei mond megfogadja. - Amit a szülei mond meffogaggya.
veje - veji, vejë
titeket - tiktëkët
édesanyáméknál - édsanyämni, édësányämni
meglátja - mëllássa
borsó - bossó
seprő - sëprű
megyek - mennek
Megyek mamáékhoz aludni - Mennek mamäni häni.
 

2010. 07. 18. Folyamatban a megújulás!
Szépül Tardona hivatalos honlapja.

Tardona hivatalos honlapja

2010. 07. 08. Napok óta elérhetetlen a falu hivatalos honlapja. A "hamarosan" felirat kicsit kellemetlen, hiszen fontos a tájékoztatás a faluról a világ felé.

Remélem hamarosan megoldódik a probléma és ismét "régi" fényében fog felkerülni a világhálóra az oldal.

Idei első versenyüket 2010. július 4-én rendezzik, Tardona és Dédestapolcsány között. Rajt: 09.45

Rendező:
Szilvásvárad Sportegyesület, Autósport Szakosztály

A verseny útvonala:

Dédestapolcsány irányából 4 x 3.5 km hosszú technikás aszfalt pálya, amely utolsó 500 métere a Tardonai volt laktanyában ér véget.

Versenyzői eligazítás: 07.45. (Szerviz park)

Pályabejárás: 08.00. – 09.30.

Rajt: 09.45

További információk: www.sziserallye.hu/

Kevés mai slágerben éneklik meg Tardonát, ezért tartottam fontosnak, hogy ide felkerüljön ez a zeneszöveg, amely elég tartalmasra sikeredett. Bár maga a video nem igazán tetszik, de ha valaki szeretné meghallgatni...

Majka papa : Húz a szivem haza

Mert nem neked való a hely ahonnan jövök
mi máshogyan élünk ezt jobb ha elkerülöd
Mert hatalmas régió hatalmas gondok
elfelejtett igéretek átlapozott titkok.
Minek a szemed ha észre sem veszed
mert tudom jól direkt fordul el a fejed.
Mert mi vagyunk a piszok az ország körme alatt
a te szekered előre a mién hátra halad.
Csak egy valamit elfelejtesz pedig illene tudnod
mi kiállunk azért ami nekünk fontos.
Mert megtanított minket az élet északon a miénk
hol nem csak igéret ó-ó-ó marad a vége.
Mindig is ez volt minek a szöveg láttuk már párszor
hogy felejtettek el egy egész megyét.
De most jegyezd meg örökre Borsod nevét.

Ref:Húz a szivem haza! Had halljam!
Hogy Borsod kicsi fia! Had halljam!(még gyere még gyere még...)
Mert húz a szivem haza! Had halljam!
Hogy Borsod kicsi fia! Had halljam!(még gyere még gyere még...)

Ez volt a mindenem és ez volt a kincsem
ez volt a környék ahol 20 évig éltem.
Ez volt az életem és tudom ez is marad
mert bármi történik velem Abaúj a vigasz
Jobb ha megbékélsz velünk mert mindenhol ott leszünk
és bármit amit teszünk és egy célért hajt a szívünk.
Csak egy esélyt kérünk és ne rúgjatok agyon
és nézd meg hogy mit vesztessz ha Borsodot kihagyod.
Mert láttad már hogy hogy néz ki a Bükk reggelente?
És láttad már a Tiszát hogy mien ott egy este?
És érezted az ízét már a jó Tokaji bornak?
Vagy az édes szájú szerencsiek, hogy miért robotolnak?
Elhiszed hogy nem többet ér mint egy mise?
Csak elkell jönnöd megnézni mien Bogács vize
és ha itt vagy akkor bemutatom neked majd az estét
és hogy a Borsodi Bivaly honnan kapta meg a nevét.

Ref:Húz a szivem haza! Had halljam!
Hogy Borsod kicsi fia! Had halljam!(még gyere még gyere még...)
Mert húz a szivem haza! Had halljam!
Hogy Borsod kicsi fia! Had halljam!(még gyere még gyere még...)

És mennyi olyan hely van amiről nem szoltam egy szót se
Putnok vagy Újváros vagy Sátoraljaújhely
Miskolc meg Barcika, Edelény meg Tardona,
Onga meg Mályi, Kövesd meg Tapolca,
Aggtelek, Jósvafő, Rátka meg Bőcs.
Kikell ábrándítsalak itt senki nem hős.
Azért küzdünk minden nap hogy meglegyen az étel,
a nagy unio szele minket még nem ért el.
Mi kapjuk a pénzt érte ha a multit idehoztok
mi meg ott állunk a képsoron és keressük a gombot.
Ti miért nevettek rajtunk a Duna túlsó végén
100 milliós házakbol néztek minket tévén.

Uram-jézus, szegény ördög, hogy jutott el ide?!

nem mondom nem maradt más, rég elszállt már a hite.
De megigérem túléljük mert mindig megcsináltuk
hogy épültek a jövőért, mert mindig jarcba szállunk

3xRef:Húz a szivem haza! Had halljam!
Hogy Borsod kicsi fia! Had halljam!(még gyere még gyere még...)
Mert húz a szivem haza! Had halljam!
Hogy Borsod kicsi fia! Had halljam!(még gyere még gyere még...)

forrás: http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/37871/majka/huz-a-szivem-haza-zeneszoveg.html

Az esték egyre kellemetlenebbek. Eddig az álladnó esőzés keserítette meg az emberek életét, most az ártereken, a vízpartokon, mocsaras, lápos területeken a lárvatenyészhelyek ontják a szúnyogokat.

"Már irtják az egyre inkább elszaporodó szúnyogokat az ország északi, árvíz sújtotta területein. Szombaton Falus Ferenc országos tiszti főorvos a helyszínen, személyesen koordinálta a munkálatokat. Ezeken a területeken az irtás költségeit a kormány fedezi." forrás: Boon.hu
(Remélem mi is ezekbe a területekbe tartozunk - szerk.)

A hazánkban ismert mintegy 44 szúnyogfaj közül is csak néhány faj, így a gyötrő -, a mocsári -, és a dalos szúnyog okoz kellemetlenséget, de ezek viszont hatalmas egyedszámban élnek errefelé. Vizekben fejlődnek ki, a hazai megfelelő klíma miatt 5-18 napig tart, amíg a lárvából kifejlett szúnyog lesz. Egy esztendőben 5-7 nemzedékük is van! A szúnyogoknak csak a nőstényei vérszívók (a vér kell a szaporodásukhoz), a hímek folyadékszükségletüket vízzel vagy növényi nedvekkel fedezik. A szúnyoglárvák a vízben lévő baktériumokkal, egysejtűekkel, algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak.

A nőstény szúnyogok szájszervükkel szúrnak a bőrbe. Magát a szúrást nem is érezzük, olyan vékony ez a parányi "tű". Azonban a szúnyog a nyálával véralvadásgátló anyagot juttat a sebbe, és amint ezeket az idegen fehérjéket a szervezetünk védelmi rendszere felismeri, túlérzékenységi reakció indul el, kis helyi duzzanathoz, a bőr kipirosodáshoz, a viszketéshez vezet. Ezek a kellemetlen tünetek egy-két napon belül elmúlnak, és különböző szerekkel gyorsítható a gyógyulás.

Tudta-e?
Ha a szúnyogcsípéseket rosszul kezelik, elvakarják, a helyükön orbánc vagy ótvar is kialakulhat. Mivel a szúnyogok központilag irányított irtása nem tud lépést tartani az egyedszám növekedésével, ezért az egyéni felelősségvállalásnak kulcsszerepe van a védekezésben.

orbánc: A sztreptokokkusz baktérium okozza, amely a sérült bőrön át fertőz. Tünetei: Hidegrázással, majd lázzal kezdődik. A beteg bőre körülírt területen vörössé, duzzadttá válik, éles határú, fájdalmas, gyulladásos pír jelenik meg. A gyulladáshoz közeli nyirok-utak is vörösek és duzzadtak. Nehezen gyógyul. A bőrfelszínt hűsíteni kell, gyulladáscsökkentő szerek szedése ajánlott. Gyógyulás után is megmaradhat bizonyos fokú elszineződött bőrfelszín. Súlyosabb esetben kisebb-nagyobb hólyagok is képződhetnek, amelyek felszakadásakor hámhiány, akár fekély maradhat vissza.

ótvar: Gennykeltő baktériumok okozzák, általában nem megfelelő higiéniás körülmények között jelenik meg. A bőrön gennyes hólyagok képződnek, amelyek kifakadva a környező bőrt fertőzik. A hólyagok helyén pörk képződik, amely hevesen viszket, ezért a fertőzés, vakaródzás közben is könnyen átvihető más bőrfelületre. Nehezen gyógyul.

Fontos szerep jut a megelőzésnek: a pocsolyák, vizenyők megszüntetése, fertőtlenítése, szúnyogtalanítása. Az esővízgyűjtők hypó-s fertőtlenítése.

Tegyünk azért, hogy kellemesebbek legyenek az esték itt a Bükkben.

Kérlek, hogy amennyiben szeretnéd a honlap segítségével felhívni a figyelmet egy-egy megmozdulásra, programra, ennek a bejegyzésnek a topikját használd!

Köszönöm!

Sajnos a folyamatos esőzések hatására a faluban több helyen meggyengült a talaj.

A Jókai út "felső vége" a temetői bekötő út után le van zárva, a hegyoldal megcsúszása miatt.

A sportpályánál a pinceoldal csúszott meg, a felső sor pincéi közül sok veszélyessé vált.

A Dédestapolcsány felőli bevezető úton burkolatszakadás keletkezett, a belső oldalon megsülyedt az útburkolat.

Kérek mindenkit, hogy vigyázva közlekedjen az adott szakaszokon!!!

"Ha Tardona borul, Barcika szorul" tartja a régi közmondás a tardonaiak között. Az ár még alig vonult le, és a helyreállítási munkák is folyamatban vannak, a természet viszont újra igénybe veszi az embereket.

Nos a patak ismét magasan van, és nem kedvez neki, hogy még mindig folyamatosan esik az eső. A délután már valószínűleg ismét védekezni kell a faluban, ha továbbra is így esik az eső.

A "Csárdánál" már vízátfolyás miatt akadozik a közlekedés.

Árvíz 06.01.

Reméljük, hogy Kazincbarcika, könnyebben megússza most!

A reggel munkába indulók már arról számoltak be, hogy Kazincbarcika felé ismét több vízátfolyás nehezíti a közlekedést. Ha ez így folyik tovább, ismét gondok lesznek a környéken.

A Tardona - Dédestapolcsányi bekötőút szintén lezárásra került.

Vigyázzon mindenki magára!

Útlezárások Borsodban - BOON.HU

25127 sz. út 0+000-3+000 km Tardonai bekötőút vízátfolyás miatt teljes útzár.
Lezárva:2010.06.01. 01:00. Tardona megközelíthető Kazincbarcika felől.

Óvodai ballagás és gyermeknap

2010. május 29-én 10 órától a régi tiszti faházban zajlott le az óvodai ballagás és évzáró.
(Óvodai szünet július 1. - augusztus 20. A szünet alatt nyári napközi működik a sportpálya mellett a közösségi házban, akiknek gondot okoz a a gyermeke elhelyezése, vegye fel a kapcsolatot az Önkormányzattal.)

Gratulálunk az Óvonéniknek a szívonalas és leleményes műsorért. És az egész éves áldozatos munkájukért...

Bihari Klára: Válás az óvodától

Most látom csak, milyen szép itt,
Színes képek hófalon.
Virág tarka cserepekben,
Játék földön, asztalon.

Itt játszottam három évig,
Nőttem, s velem nőtt a szék,
A baba, a labda, az autó,
Tanultam verset, mesét.

A csengőig ágaskodtam,
Most elérem könnyedén,
S a kicsiknek most én mondom,
Te is megnősz kisöcsém!

Holnap már nem csengetek be,
Nem játszom az udvaron,
De három év örömével,
Megyek tovább utamon.

Kidobolták a gyermeknapot.

Régen hallottam már a dobot a faluban, most a dob adta hírül a falunak a vasárnapi rendezvényt.

2010. május 30-án a sportpályán kerül megrendezésre a fiatalok által szervezett gyermeknap melyre minden gyermeket sok szeretettel várnak...

Talán nem csak számomra fontos, hogy mikor hová, kihez lehet menni bizonyos ügyeket elintézni, ezért a fontosabb dolgokat felsorolom itt!

Önkormányzat:

Cím: Aradi út 1. e-mail: tardona@t-online.hu
A jegyző és a hivatali dolgozók ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 8.00-16.00, Szerda 8.00 - 17.00

Polgármester: 48/570-224
Jegyző: 48/570-223
Pénzügy: 48/507-220
Adóügy: 48/507-221
Anyakönyvvezetés, szociális és hagyatéki ügyek: 48/507-219

Óvoda
Cím: Dózsa György u. 2. 48/348-160

Könyvtár:
Cím: Kossuth u.32.
email: tardonakonyvtar@citromail.hu
Kedd:13-17 ig Csütörtök:13-17 ig 

Posta
Cím: Kossuth Lajos u. 38. 48/348-009

Sajóvölgye Takarékszövetkezet
Cím: Aradi út 1. 48/507-216, 48/507-217

Orvosi Rendelő - dr. Elleh Nwana
Cím: Aradi út 1. 48/348-107
Rendelési idő:
Hétfő: 12.00 - 15.00
Kedd: 14.00 - 18.00
Szerda: 8.00 - 12.00
Csütörtök: 14.00 - 17.00
Péntek: 10.30 - 12.30
A rendelés utolsó órájában az előjegyzett betegek ellátása folyik.
 

Védőnői tanácsadás: 48/348-147
Cím: Kossuth u.
Fogadóóra: Hétfő: 8.00 - 10.00
Óvodai nap: Kedd: 9.00 - 12.00
Terhes tanácsadás: Szerda: 8.00 - 9.00,
Csecsemő tanácsadás: Szerda: 12.00 - 13.00 orvossal, 13.00 - 14.00 önálló
Baba-Mama klub: Csütörtök: 9.00 - 11.00

Sokszor van, hogy keresem, hogy melyik adót melyik számlaszámra kell befizetni. Az APEH nagyon szépen megoldotta, minden adószám elérhető és megtekinthető az Interneten.

Most egy fél napomba került, hogy megkeressem a Tardonai Hírlevelet, amely az adószámokat tartalmazza, ezért ha már megvan, akkor kiírom ide, hogy máskor is megtaláljam, de gyorsabban...

Persze, csak ha használni is szeretné...

A tardonai Önkormányzat pénzügyeit a Sajóvölgye Takarészövetkezet kezeli.

Készpénzes befizetésre van lehetőség a tardonai fiókban, Aradi u. 1.
(hétfőtől csütörtökig 8.00-11.00 és 13.00-15.30 között, pénteken 8.00-11.00)

Magánszemélyek kommunális adója: 55400345-11038638
Vállalkozók kommunális adója: 55400345-11038690
Iparűzési adó: 55400345-11038700
Gépjárműadó 55400345-11038717
Bírságok beszedési számlája: 55400345-11038724
Egyéb bevételek beszedési számlája: 55400345-11038731
Eljárási illeték: 55400345-11038748
Viziközmű-beruházás elszámolása: 55400345-11038755
Késedelmi pótlék elszámolása: 55400345-11038762
Idegenforgalmi adó tartózkodási idő után: 55400345-11038786
Gázberuházás elszámolási számla: 55400345-11038810

Segítsük ezzel is az Önkormányzat munkáját!

„Habár felül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr!”  (Petőfi Sándor)

A természet mindig megleckézteti az embert.

A Tardona patak úgy döntött, hogy a védelmi vonalak mögé kényszeríti Tardonát. Kész katasztrófa helyzet alakult ki. Hajnal óta folynak a munkálatok a falu között. Több helyen kiöntött a patak, s kertek, házak állnak a vízben, útdarabok szakadnak ki az útból. A munkások homokzsákokkal próbálják védeni az udvarokat, házakat.

A Bükkből több irányból bezúduló esővíz egyre magasabbra duzzasztja a patakot, amely Kazincbarcika irányába folyik tovább...
Kazincbarcika és Tardona közötti hétvégi házak veszélyben, hiszen többet körülölel az áradat. A Kazincbarcika végén lévő ipari területek is víz alatt vannak.

Dédestapolcsány - Tardona bekötőutat már szombaton este lezárták az áradások miatt.

Néhány fotó a faluból, illetve a Kazincbarcika - Tardona közötti útszakaszról.

Tardona árvizi képek webalbum

Tardona-patak Kazincbarcikán:

"Hagyomány nélkül sem nemzeti lélek, sem civilizáció nem lehetséges.
Hagyomány nélkül nincs művelődés, és a hagyomány feltétele nélkül nincs haladás.
A nehézség, megtalálni a helyes egyensúlyt az állandóság és változás között.
(Gustae Le Bon)

Tardonán néhány helyen látható egy-két emléket időző művészeti alkotás.

Tardona webalbum

TARDONAPARK- a Dédes felőli bevezető út mellett, a Tardona táblánál
A Tardonát háziorvosként ellátó Szelekovszky Sándor (1995 - 2003.) - hobbi faragóművész munkájának összeállításaként jött létre. Köszönet mind a faragásaiért, mind a tereprendező munkájáért, mellyel a régi villanyoszlop lábazatból egy mára már Tardonát jelképező művet hozott létre.

A Tardonapark közepén elhelyezett faragott nap a "Jó napot!" köszöntést hivatott átadni a faluba érkezőnek. A mögötte található betontömbön lévő kopjafa a régi trafóállomás lábazatából és egy különös fabetegség segítségével készült.
(Az alvórügyek elburjánzása okozza a fák törzsének nagy daganatait, a csomorosságot. A csomorosság csökkenti a szilárdságot, nehezíti a megmunkálást, de a fának különleges rajzolatot ad.)

JÓKAI MÓR EMLÉKMŰ - Jókai Mór Általános Iskola, Tardona
Az emlékmű az író ideérkezésének  140. évforulójára készült. Az iskola udvarán álló emlékművet kevesen tudják, hogy az 1988/89-es tanévben meghírdetett tanulói emlékműtervező pályázat nyertes műveinek alapján készítették el, éppen ezért, mert szorosan kötődik az iskola munkájához, került ott elhelyezésre. Az egyik pályázati a talpazat formája (zongoraforma), a másik pályázat a műemlék tetején látható nyitott könyvön álló tintattartó lúdtoll-lal. A két pályázat kombinációja a ma megszületett emlékmű.

JÓKAI EMLÉKTÁBLÁK:
1. Jókai emlékszoba és tájház oldalán
2. A templom oldalán:
Felirata: "E KÖZSÉGBEN REJTÖZÖTT 1849-BEN A HATALOM ÜLDÖZÉSE ELŐL
HAZÁNK NAGY KÖLTŐJE: JÓKAI MÓR
BORSOD MISKOLCZI KÖZMÜVELŐDÉSI ÉS MÚZEUM EGYESÜLET

3. A templomban a kiskar alatt emléktábla hirdeti, hogy azon a helyen Jókai fohászkodott segedelemért. Ezt a táblát Tőkés László nagytiszteletű püspük úr (Erdély) avatta fel 1998. augusztus 20-án.

Ezek az emléktáblák hirdetik a faluban történt fontos eseményt, mely mára már nem csak emlék, de útmutatás is az itt lakóknak.

Világháborús kopjafák a temető szélén...
A világháborúban meghalt hősök emlékének állít emléket a temető szélén álló hármas kopjafadomb.

"Emlékezés az öregekere"
Az óvoda oldala mellett látható egy fából faragott idős emberfej, szintén a doktor úr munkájának dícsérete.

JUBILEUM EMLÉKPARK
Felirat: Készült a felszabadulás évfordulója alkalmából.
Az eredeit helyéről (futballpálya mögötti részről) került áthelyezésre a temetőhöz, a zsidó sírok mellé.

ÉVFORDULÓT IDÉZŐ EMLÉKMŰ
Felirata: Nagyságos Fejedelmünk II. RÁKÓCZI FERENC születésének 300. évfordulójára Állították: COWBOY ŐRS

Ez a fajta emlékmű mára már nagyon ritka Magyarországon, hiszen az úttörőmozgalom jelképei nagyon sok helyen eltüntek...

Meg kell még említenem a Jókai emlékszoba és tájház mellett, illetve a temetőben található bemutató kopjafasor.

Nem tudom, hogy pletyka vagy sem, ezért remélem a hír sem hiteles, de mivel láttam mostanában hasonló megmozdulást, és több helyről is a tudomásomra jutott, ezért kénytelen vagyok megemlíteni.

Tardonán van pár olyan emlékmű, mely bizonyos eseményeket hivatott felidézni. Nos a legújabb információim szerint ezeket az emlékműveket el akarják mozdítani azokról a helyekről, ahová eredetileg tervezték.

Úgy gondolom van valami valóságtartalma a hírnek, hiszen a Jubileumparki emléktábla az egykori jubileumparki lábazatáról átkerült a temetőbe, és most egy üres lábazat emlékeztet csak az egykori helyére.

Most egy olyan információ jutott a tudomásomra, hogy hamarosan hasonló sors követi az egykori Jókai Mór Általános Iskola udvarán álló, Jókai ideérkezésének 140. évfordulójára állított Jókai emlékművet.

Szerintem nem az áthelyezés a megoldás, hanem a megközelítés lehetővé tételének lehetősége lenne a cél, hiszen akik tervezték, akik megépítették ezeket az emlékműveket, oda szánták, ahol jelenleg, és eredetileg álltak, állnak. Áthelyezés után már nem ugyanaz az emlékmű lesz... sajnos...

Kíváncsi vagyok, hogy a Bálványon álló emlékmű mikor kerül áthelyezésre...

Fontos, hogy azok a szobrok az eredeti helyükön maradjanak, vagy csak én gondolom ezt így? Inkább a megőrzésre, mint az elmozdításra kellene a hangsúlyt fektetni.

"A múlt tehát kőbe vésett és faragott emlékeivel üzent a jövő emberének." Szakács Gábor

Megjegyzés: Az emlékművekről egy későbbi írásról készülök beszámolni. (Történetük, fontosságuk)

1786-1789 között sikerült felépíteni a ma is álló kőtemplomot. Oldalán Jókai Mór itt tartózkodásának emléktáblája található.

A reformáció elterjedése a falut Dédes leányegyházává tette, majd 1622-ben önálló egyházzá vált.

A reformátusok kezébe került katolikus kőtemplom utóbb elpusztult, s a romok mellett 1739-ben fából építtettek új templomot, melyhez "haranglábacska" tartozott. 

A protestáns földesurak révén a reformáció megerősödött, és a község tiszta reformátussá vált, saját kőtemplommal amely II. József uralkodása alatt (1786-89) épült, és zsindelyes tornyú volt.

1875. október 19-én pusztító tűz teljesen leégette a templomot, s bár a falu lakói a legnagyobb áldozattal próbálták pótolni e hiányt, így is csak 1890-ben történt meg a torony újra zsindelyezése.

A ma (2010) itt látható templom 1786-89 között épült, félköríves szentéllyel, sík mennyezetes hajóval, jobb oldal homlokzata közepén torony.

Felszereléséhez 18. századi ónedények tartoznak.
1905-ben Jókai Jolán hálája jeléül egy ezüt áldozókelyhet (az emlékszobában látható), a serleghez tartozó tálcát, és egy kisebb, valamint az úr asztalára egy nagyobb bordó színű terítőt adományozott az egyháznak.
1928-ban Kónya József és neje harangot adományozott a templomnak az I. világháborúban elesett fia tiszteletére.
1970-ben kapta meg a gyülekezet Anga Józseftől fia halálának emlékére a templomban található 20. századi elektromos, pedálos orgonát, melynek sipjai a férfi-oldal fölötti karon kerültek elhelyezésre.

A templomtorony 2003-ban kapott új vörösréz borítást, és a toronycsúcsra új csillag került.

A templom teljes felújítására 2009-2010-ben került sor. Új tetőt, gerendás mennyezetet, külső- és belső vakolatot kapott. 2011-ben pedig a padok teljes cseréje történt borovi fenyőből. 

Jelenleg egy teljesen felújított templomban hallgathatják az istentiszteletet a tardonaiak minden vasárnap 11 órától prédikációjával.

A tardonai templom jó akusztikai lehetőségeti kihasználva helyet biztosít orgonakoncertek számára.

 Néhány kép a felújításról...

Tardona lelkészei (forrás: Tiszáninneni Református Egyház)

Tardona
Első említés: 1596 körül.
Státus: eleinte Dédes leányegyháza (1596 táján1 és 1665-ben is biztosan), majd anyaegyház.
Egyházmegyei beosztásban bekövetkezett változás: -

Lelkészek névsora

Újhelyi ...
1725-1729 körül a lelkész: Lepsényi Mihály
Száznyai ...
Soós ...
Fejérváry János 1737-1757
Diószegi Péter 1757-1764
Egresi Mózes 1764-1789
Tóthfalusi Mihály 1789-1797
Szoboszlai Péter 1797-1799
Séllyei Sámuel 1799-1809
Huszti Zenzi István 1809-1814
Kisvárdai Ferenc 1814-1832
Kenyeres István 1832-1842
Danavár Sámuel 1842-1845
Rácz Endre, itt halt meg 1845-1903
Nagy Lajos 1904-1935
Kutas Imre 1935-1981
Szűcs Ferenc 1982-1984
Tóth László 1985-2007 (mályinkai lelkészként helyettesít)
Tóth László kinevezett 2008 - 2014.
Korom Attila Ádám (mályinkai lelkészként helyettesít) 2015.
Mérten Nikoletta 2016 -