105/2 légvédelmi rakéta osztály Volhov MN4512, 
Szőnyi Márton laktanya, Tardona, 1959- 1991

A közel ezerméteres átlagmagasságú Bükk-fennsík egyik legfestőibb pontjánál magasodó, leginkább földre szállt idegen űrhajóra emlékeztető gömbkupolás NATO-lokátor már kilométerekről látszik. A helyszínkijelölés fő szempontja - az alapvetően kiváló rádiólokációs lehetőségeken túl -  az volt, hogy már működő katonai objektum területét válasszák, hiszen ott már az ötvenes évektől szovjet lokátor működött. A szovjet radart korábban a tardonai rakétaszázad védte, az viszont a honvédség leépítése miatt megszűnt.

Tardonát Dédestapolcsány felé elhagyva találkozunk a régi idők még mindig álló emlékeivel.

A falu végén az régi nevét máig megőrző "Tiszti telep" ahol az 2 emeletes épületek lakásaiban az egykori laktanya tisztjei, illetve azoknak a családjai laktak, ma magánlakásokként élik tovább életüket.

A domb felénél a régi katonai vízház jelzi, hogy egykor itt nagy üzem folyt. Mára már szétszedett, szétlopott, félig romba dőlt épület.

A domb teteje is hasonló képet mutat.

A régi szolgálati rész magánkézben van. Több terv készült a hasznosítására: lakópark, szabadidő központ, sajnos egyik sem valósult meg a befektető és pénzhiány illetve az érdektelenség miatt.

A másik oldal a mályinkai Önkormányzat kezében. Itt megpróbálták hasznosítani, mint Airsoft játékteret, sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

 Sokat jelentett Tardona számára a laktanya. Az akkori oktatási intézmények fejlődtek.  Az óvoda létrejötte teljes egészében a laktanyának volt köszönhető. Nem csak a gyerekeket járatták ide, de az óvónői, dadusi feladatokat, a vezetést gyakorlatilag a tiszti feleségek látták el, a konyhai és kiszolgáló személyzetben már a falu nőtagjai is megtalálhatóak. Ebben az időben nagy fejlődés jellemezte az iskolát is, hiszen  ide jártak a tisztek gyermekei tanulni, és volt pár "tisztné" is, aki itt tanított. Éppen ezért a honvédség kivette a részét az iskola és óvoda életéből is. Az úttörő seregszemlékre sok esetben a honvédségi busz szállította a gyerekeket Zánkára.  Természetesen fordítva is igaz volt, hiszen ünnepekkor a gyerekek (én is) gyakran mentek műsort adni az itt szolgáló katonáknak. 

Az itt állomásozóknak volt köszönhető a labdarúgó csapat létrejötte is. Egykor mint tardonai Honvéd, képviselték a falut. Szép idők is voltak.

Szombatonként a katonasági busz rendszeresen vitte a Tisztnéket vásárolni reggel Kazincbarcikára, időnként tardonaiakat is felengedtek. Ekkor még nem nyílt meg az új út Kazincbarcika és Tardona között, ezért ez csak javított a városba jutás lehetőségén.

A faluban is nagyobb volta a mozgás, a kiskatonák lejártak vásárolni, illetve a busz hozta a látogatókat a fiúkhoz. Más élet volt, más világ. Azért én szivesen emlékszem ezekre az időkre.  Sajnos, hogy már csak múlt. Azért remélem, hogy sikerül valamilyen megoldást találni a terület hasznosítására.

Jó lenne összegyűjteni az itt szolgáló katonákat, illetve emlékeket, fényképeket a régi időkről. De ez a kezdeményezés még megoldásra vár.

Addig is: létrehoztam egy klubbot az IWIW-en  "Tardonai katona voltam" néven, várom azok jelentkezését, akik itt szolgáltak, itt töltötték le katonaidejüket. Köszönöm!

források: magyarnarancs

A bejegyzés trackback címe:

https://tardona.blog.hu/api/trackback/id/tr22516528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása