Korunk egyik legolvasottabb írója, a magyar romantikus próza legnagyobb alakja. Művei a romantika és a realizmus motívumainak összekapcsolódásai, örök magyar klasszikus.

Rövid életrajza:

Rév-Komáromban született 1825. február 18-án. Apja Ásvay-Jókay József ügyvéd és árvagyám, édesanyja Paulay Mária. Az elemi iskola elvégzése után cseregyermekként Pozsonyba került két tanévre németet tanulni. Pozsonyból hazatérve szülõvárosában végzi a gimnáziumi osztályokat. Szabadidejében nyelveket tanul tanárától és a késõbbi sógorától, Valy Ferenctõl.

1837 októberében meghal apja. A súlyos csapás következtében maga is megbetegszik. Ekkor Valy Ferenc veszi át nevelését. Jókai sokat köszönhet sógorának, aki minden hajnalban öt órakor lakására rendeli, és rendszeresen tanítja nyelvekre, stilisztikai és retorikai ismeretekre. Valy felismeri tanítványa tehetséget, és elhatározza írót nevel belõle. De Jókai meg nem döntött: kitűnően rajzol és fest, ekkor még jobban csábítja a képzőművészet.


1841-42 a Pápai Református Kollégium diákja; összebarátkozik Petőfi Sándorral

Tizenhat éves korában a pápai kollégium diákja lesz. A szórakozástól, könnyelműsködéstől elzárja az igényesség, a versengés szelleme, amely egész környezetét áthatja. Keményen meg kell küzdenie az elismerésért, hiszen a tanárokon kívül olyan diákok hallgatják a felolvasásokat, mint Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor, Orlai Petrics Soma, a későbbi jeles festõ.


1842-44 Kecskeméten, majd Pesten jogot tanul; arcképeket fest

1842-ben Kecskemétre megy jogot tanulni. Az itt töltött két évrõl írja: "Kecskemét tett engem íróvá, testben-lélekben itt frissültem fel, itt erosödtem meg." Itt erõsödött meg barátsága Petőfivel, itt érte az első irodalmi siker A zsidó fiú című drámájával. A drámát idegen kézírással kellett beküldenie a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) pályázatára. Kérésére Petőfi elvállalta a megbízást, és gyöngybetűivel lemásolta a darabot. Ez az epizód kitűnően jellemzi a két barátot. Jókai azért kéri meg Petőfit erre a munkára, hogy szűkölködő barátjának pénzt juttathasson. Petőfi pedig elvégzi a munkát barátságból, ugyan hogy is fogadhatna el pénzt az ő Marcijától? Különben is minél nagyobb ínségben él, annál önérzetesebb. Jókai Komáromban, majd Pesten folytatott jogi gyakorlatot 1846 végéig.


1846 a Tizek Társaságának tagja
1847 az Életképek c. divatos magazin szerkesztője annak 1848-as megszűnéséig, a lapot a fiatal radikális gondolkozók fórumává alakítja

1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezetõ alakja, részt vesz a 12 pont megszövegezésében. Március 15-én este szövődik kapcsolata Laborfalvi Róza színésznővel, a Nemzeti Színház örömmámorban úszó Bánk Bán előadásán. Augusztusban kötnek házasságot.

1849 után őt is halál fenyegeti, bujdosni kényszerül,  a Bükk hegység egy eldugott falujában Tardonán. Felesége belopódzik a körülzárt és megadásra készülő Komárom várába, ahol férje nevén, férfiruhába öltözve jelentkezik a várvédőknek járó, később bántatlanságot biztosító igazolásért.

Jókai szívósan és szakadatlanul ír. Felidézi szinte az egész nemzeti történelmet. Képzelete kiapadhatatlan, meseszövése bravúros, stílusa gördülékeny szellemes. Lapokat alapít és szerkeszt.

1849 megalapítja a békepárti Esti Lapokat; 1854-től a Vasárnapi Újság népszerű újságírója
1858 az Üstökös c. humoros hetilap szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1861-tól rendes, 1892-től igazgatósági tagja
1860 a Kisfaludy Társaság tagja
1861-1896 országgyűlési képviselő, Tisza Kálmán liberális miniszterelnök (1875) bizalmasa
1863-1882 a A Hon c. napilapjával Tisza politikáját szolgálja
1894 ötvenéves írói jubileumának megünnepléséül műveit százkötetes díszkiadásban jelentetik meg (1894-1898), százezer forint "nemzeti ajándékot" vesz át értük
1897 a király kinevezi a főrendi házba

 

1899-ben az akkor hetvenöt éves Jókai újra nősül, feleségül vesz egy fiatal lányt, az akkor 20 éves Nagy Bellát. Ezért országszerte támadják, meghasonlik rokonságával.

1900-ban feleségével megtekintette a párizsi világkiállítást. A kiállítás egyik termében Jókai díszalbumait, emléktárgyait és műveinek kiadását mutatták be. A francia írók meleg ünnepléssel fogadták.

1904. május 5-én tüdõgyulladásban halt meg Budapesten. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták föl, ott, ahol Kossuthot néhány évvel azelõtt.

 

Sírfelirata: „Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.” (Jókai Mór: Negyven év visszhangja)

 

 

Jókairól szóló írások:

Literatúra: Jókai Mór élete

Irodalmi képek: Jókai Mór

Jókai.lap.hu

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái: Jókai Mór

Jókai művek a neten

A bejegyzés trackback címe:

https://tardona.blog.hu/api/trackback/id/tr661909300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása