A Pávakör a Művelődési Otthon keretén belül működő szakkör volt. Tagjai azok az emberek, akik még megélték, életük része volt az általuk színpadon megelevenített világ. Fiatalok és idősek együtt alakították a programot. A család apraja és nagyja együtt énekelt, játszott a Pávakör próbáin, s boldogan mutatták életüknek egy elmúlt részét, számunkra betekintést engedve ezáltal egy régi vlág művészetébe, melyet a mindennapok alakítottak.

 

A fellépések nemcsak események lettek községünk életében, hanem a hírnevét is öregbítették.

A tardonai Pávakör kezdeti próbálkozásait 1973-74. évben Tímár Sándor segítette, aki az országos mozgalom aktív képviselője volt, s akit vidékünk szép népzenei kincse, s az itt élő emberek élete annyira megragadott, hogy a budapesti táncházon keresztül elindította útjára azt a pár embert, aki aztán az ő és Vass Lajos karnagy támogatásával embereket toboroztak, s létre jöhetett, majd elindulhatott a hírnév útján a Pávakör. Vezetését az általános iskola igazgatója, Lovas Albert vállalta. Ezek az emberek szívvel-lélekkel vettek részt ebben a mozgalomban. Újra élték fiatalságukat, emlékeket ébresztve, tudást nyújtva.ím

Tímár Sándor tardonai gyűjtését is tartalmazza a "Perdül a szoknya" című kiadvány, melyben a tardonai karikázót mutatja be és felvételre került az "Aprók tánca" című műsorban, mely elérhető a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)-ban. 


Alapító tagok:

Balla Béla, Balla Béláné (V. Gór Eszter), id. Boros János, id. Boros Jánosné (Tóth Amália), Dienes Miklós, Dienes Miklósné (Gál Teréz), Gyenes Albertné (Pogány Aranka), Juhász József, Juhász Józsefné (Turai Ilona), Kulcsár Miklósné (Kiss Erzsébet), R. Lovas Albert, R. Lovas Albertné (Kulcsár Irma), Tóth P. József, Tóth P. Józsefné (Kakszi Rózsa)

 

Ezeknek az embereknek a kor 35-70 év között volt. A későbbiek folyamán egyre több fiatal vett részt a munkában.


Fontosabb állomások a csoport életében

1974. Táncház Budapest – Itt léptek fel először a nyilvánosság előtt, bemutatva a budapesti fiatalság számára Tardona táncait. Majd megszületett itthon az első műsor is, melyet a haza közösség nagy tetszéssel fogadott.

1975. Hivatalosan is megalakult a tardonai Pávakör. Vass Lajos karnagy jó véleménnyel szignálja e pillanatot. Ebben az évben fellépnek Lajos Árpád: Borsodi fonó című összeállításával Borsodnádasdon és egy Csehszlovákiai fesztiválon Rjedován (rozsnyói járás).

 

Műsoruk, ahogy a 30-40 évvel ezelőtti fonót megelevenítik, csipa elevenség, természetesség. A fonó a fiatalság téli szórakozásának egyetlen eseménye, a párkapcsolatok kialakításának szinte egyetlen lehetősége volt. Elmúlt, elfeledett pillanatok újra élése ez.

1978. Február 10-én „Tüzet viszek” címmel televízió adás készül.

1979. Madách-színházi fellépés, majd Veresegyháza Pávakörök bemutatója. A Pávakör egyre jobban vonzza a fiatalokat. Nemcsak szerepelnek most már, hanem szép tardonai dalainkat is szórják az éter segítségével. A minősítések minden alkalommal ragyogóak. … Az emberek pedig szabadidejükben tovább énekelnek önmaguk, s a hálás közönség szórakoztatására.

 

Lassan kialakul egy állandó terület, ahol számítanak a Pávakör fellépésére: Tarcal, Miskolc, Kazincbarcika.

 

A kör patronálói a Borsodi Erdőgazdaság, valamint a kazincbarcikai ÁFÉSZ. Napjaink rohanása kikezdte ezt az embercsoportot. … Egyre kevesebb lett a próba, egyre jobban elhalt a lelkesedés.

1987-ben volt az utolsó fellépés Füzérkomlóson, ahol szintén Pávakörök találkoztak. (Dalostalálkozó – Füzérkomlós).

Forrás: Pál-Kutas Dénesné: Egy település művelődési hagyományai – Tardona 1990.


A pávakörös találkozókon gyakran kísérték a tardonai férfiak citeramuzsikával az asszonyok énekét.
Régi gyerekkori emlékeim között keresgélve, melegséggel tölt el azoknak az estéknek az emlékezete, amikor nagyapám elővette citeráját, s próbált tanítani bennünket annak használatára. (szerk.)

www.youtube.com/watch

Részlet a Magyar Televízió "Aprók tánca" c. műsorából, melyet Tímár Sándor vezetett. A végén az éneket Sebestyén Márta tanítja. A képen egy pillanatra feltűnnek a muzsikusok is, Sebő Ferenc és Halmos Béla táncházi zenészek láthatóak.
A tardonai csárdás bekezdőjében apró ugrós jellegű motívumok figyelhetők meg.
Táncolnak Tardonán lakó táncosok: Balla Béla, felesége, Balla Béláné Gór Eszter, Kulcsár Miklósné.
A csárdás szövege:
„Szépen legel a kisasszony gulyája,
A kisasszony maga sétál utána,
Már messziről kiáltja a gulyásnak,
Szívem gulyás terítsd le a subádat"

Annak ellenére, hogy Tardonán a Pávakör megszűnt, (remélem még újra lehet éleszteni) a tardonai népi táncok nagy sikernek örvendnek Magyarországon. Több táncház, hagyományőrző műsor szerves részét képezi.
A tardonai népdalok még ma is hallhatóak a tardonai utcán. A fiatalok megpróbálják minden évben megszervezni a szüreti felvonulást, amikor a szekéren és gyalog vonulók tardonai népdalokat énekelnek. (szerk.)


Tardonai táncok
Tardonai karikázó
Tardonai kapuzós
Tardonai leánytánc

Érdekes információk:
Zalaihírlap - Táncos számadás

A bejegyzés trackback címe:

https://tardona.blog.hu/api/trackback/id/tr551858565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása