Az itt élő lakosság földműveléssel, favágással foglalkozott. Az erdei munka szívóssá, helytállóvá, leleményessé tette az embereket. Fagyban, hóban dolgoztak, a favágás jellegzetesen téli foglalkozás volt, nyáron kénytelenek voltak a községtől távol, summában megkeresni a mindennapi kenyeret, mivel a "falu földjei soványak, terméketlenek, erdei jó makktermők és hasznot hajtók, borai hasznot hozó." (Bél Mátyás)

 A faszénégetés, mindmáig élő téli-nyári munka. A falu határában lévő erdőkből gyakran érezhető a mile fojtogató, kesernyés illata. A faboglyából (mile) keletkezik égetés által a faszén és ez a tüzelő szolgált alapanyagul a kovács és a vasalók tüzének. A faszenet az asszonyok a hátukon hamvasban szállították a miskolci piacra.

Az erdőművelést sokan otthagyták, amikor Herbolyán - a falutól mintey 15 km-re - megnyílt a bánya. Ez biztos kenyeret adott a télen-nyáron idejáróknak.

A falu férfilakosságának 90%-a dolgozott bányászként. Kisvonat szállította a munkásokat reggel-délben-este. (A kisvonat sajnos a fejlődés áldozata lett...)

Az asszonyok többnyire otthon maradtak, s fonással-szövéssel, kisállattartással egészítették ki a keresetet. Illetve amit nem termeltek meg a kiskertjükben, szőlőjükben, azt összeszedték az erdőben.

A helybeliek felhasználva az erdő adta lehetőséget, gombát (király és ízletes vargánya, érdesnyelü tinóruk) és gyógynövényt (orbánc, galagonyavirág, apró bojtorján, hársvirág és cickafark) gyűjtöttek, gyűjtenek ma is.

A lankás táj alkalmas a szőlőtermesztésre. Erre vonatkozó adatokat már 1696-ban is fellelhetünk. A múlt század végén - a filoxéra vész - sajnos Tardona szőlőtőit sem kímélte. A tönkrement szőlőskertekbe ellenálló, de kevésbé értékes, direkt termő szőlőfajták kerültek (Izabella, Konkordi, Otelló, Bucsek, Gamé, Elvira, Piros és Fehér Dalaváré).
Borára jellemző a humorosan, de találóan született elnevezés: 6 emberes. Miért? 5 ember önti, 1 pedig issza. (Savanyú, gyomorégést előidéző volta miatt a környékbeliek nem tartják jónak).

A legtöbb gyümölcsfa, a múlt század végi felmérések szerint, Tardonán volt. A szilvafa fajták többségét pálinka főzésre használják ma is a lekvárfőzés mellett, melyeket a fák gyökérsarjáról nevelnek. Szilván kívül még almát, cseresznyét (cseresnye), meggyet, diót és birset (biss) termesztenek. Egyéb gyümölcsfélék (bogyósok) és zöldségfélék termesztése csak saját ellátásra történik.

Az asszonyok megtermelték és feldolgozták a ruházkodáshoz és a "lakberendezéshez" szükséges dolgokat is. A kender vetése, feldolgozása (szövés-fonás), a háziszőttes készítése ismert volt a nők körében, mellyet gyakorta műveltek is. Jelenleg is van egy két asszony a faluban aki rongyszőnyeget készít, és időnként el is ad...

Az elzárt településen hatalmas változásokat hozott a világ felé nyitás. Az emberek szó szerint a világ minden táján dolgoznak a faluból. A bánya bezárásával nem mindenkit várt új munkahely, így a nőknek is dolgoznia kellett.

Jelenlet a falu apraja-nagyja küzd a mindennapi megélhetésért.

S községben még ma is találhatók mesteremberek: van kovácsunk, ácsunk, kádárunk, kerékgyártónk, asztalosunk, bérfűrészesünk, szénégetőnk... sajnos mindből csak egy-egy, hiszen a fiatalok a ma divatos szakmákat sajátítják el.

Tardonán a 19-20. században egy vizimalom állt a helybeliek rendelkezésére, de ha az a szárazság miatt  nem működött, akkor a közeli Dédesben őröltettek. Sajnos ma már ez a vizimalom csak a gondolatainkban élő emlék. Pár évvel ezelőtt még meg lehetett volna menteni - fontos örökség veszett oda a meg nem értés, a szükséges anyagi lehetőség hiánya miatt - ma már a romjait is eltakarították.  Néhány éve pár alkatrészét összeszedték egy későbbi kiállítás reményében, de sajnos a kiállításról, és az  elvitt alkatrészek lelőhelyéről is csend van.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.