Maga a farsang szó német eredetű, s bolondozást, csúfolódást jelent. Régebben ilyenkor gúnyolódva, jelmezekben az emberek a másik háta mögött elmondták az igazságot.

A farsang a téli ünnepkör része, vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok időszaka. A farsang alkalmat adott a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. Falun, erre az időszakra tervezték a legtöbb disznóvágást is. A régi népi farsangi mulatságok a tél elűzése, búcsúztatása mellett a párválasztásról is szóltak, hiszen ezeken a bálokon – melyeket a fiúk rendeztek főképp – szemelték ki a lányokat, és mire a farsangi időszak végére értek, már sokszor eljegyzést és jegyváltást is ünnepeltek. A farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván csúfolódva figyelmeztessék azokat, akik elérték a “megfelelő” kort, de még nem mentek férjhez.

Az egykori tardonai diákság körében is nagyon kedvelt volt ez az időszak. A farsangi bál nem csak a beöltözés miatt volt fontos, hanem mert ekkor rendezték meg minden év első iskolabálját is. Mi pedig gyerekek igen csak szerettünk táncolni. Fontosak voltak ezek az alkalmak a közösségépítés szempontjából is. Megtanultuk tisztelni az elődöket, és mélyen beágyazódott a személyiségünkbe, hogy hová tartozunk. Az iskola megszűnése miatt mai gyerekek, - sok esetben a szülők sem – érzik magukénak a falut, a faluban lévő közösséget, hiszen reggel elmennek más településekre iskolába, dolgozni, mire hazaérnek már nem igazán van kedvük közösségbe menni.

Óvodás farsangi jelmezeim közül mutatok párat.

Az egykori iskolai farsangokon két kategóriában lehetett indulni. Volt egy egyéni jelmezes díj, és egy csoportos, és igen, sokszor mindkét kategóriában indultunk is.

A díjkiosztást pedig a bál követte 22 óráig.

 Természetesen a Tiszti telep is megrendezte a saját farsangját minden évben. 

Még ki sem hevertük a karácsonyi és újévi lakmározást, máris újra tömhetjük a hasunkat finomabbnál finomabb ételekkel.

A farsangi ételek közül a legismertebb és legjellegzetesebb a farsangi fánk, melynek mágikus erőt tulajdonítottak. Ismert az alma, burgonya, gyűrűs, hússal töltött burgonya, marca, kubikos, szalagos, túró, és a párna csücske változat. Magyar Elek, a neves ínyenc-mester szerint “A farsangi fánk legyen könnyű, miként a hab, omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga.”

Ugyancsak kedvelt étel még a rétes, amely szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásával a következő év bőségét remélték.

SZERETETTEL VÁROM HOZZÁSZÓLÁSBAN A FARSANGI FÁNK RECEPTJÉT!

Farsang jeles időjós napjai

Fergeteg hava

Január 6. Vízkereszt – a karácsonyi tizenketted zárónapja. Ha vízkeresztkor hó van, akkor tartós lesz a hó.
Január 22. Vince napja – termésjósló nap: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”.

Január 25. Pál fordulása. Ha tiszta, bőven terem mező, puszta.

Jégbontó hava

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja – egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották. Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik.  „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!” – tartották. Ekkor figyeljük azt is, hogy a medvék kijönnek-e a barlangjukból.

Február 3. Balázs-nap: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány. Ha ezen a napon esik, akkor a nyár elején jégverés lesz, mely elverheti a termést.

Február 6. Dorottya szorítja, Julika (február 16.) tágítja! Azaz, ha ezen a napon ráreccsent a fagy, akkor Julianna napján, vagyis 16-án várható az enyhülés.

Február 19. Ha Zsuzsanna napján a pacsirták szólnak, vége lesz a hónak.

Február 24. Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál! Jégtörő Mátyás. Ha Zsuzsanna még nem vitte el a fagyot, akkor Mátyás megteszi.

Kikelet hava

Húshagyó kedd (dátuma: legkorábbi február 3., a legkésőbbi március 9.) – ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentette.

Tilos kenyeret sütni (húshagyókedden és hamvazószerdán), mert betegséget okoz.
Tilos kútvizet meríteni, mert a kút kiszáradna.
Szokás megveregetni a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.
Húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra csábítsák.

Ha Ildikó (márc. 10.) napján fagy, 40 napig lehet fagy.
Március 12. Gergely-nap: az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának. Ha Gergely (márc. 12.) napján esik, még áprilisban is havazik. Gergely napi szél Szent György napig él.

A Sajó völgyében, a gömöri palócok között – Pelsőc környékén -, elterjedt szokás, hogy a legények disznóöléskor öltöztek maskarába. Este, vacsoraidő tájékán ketten-hárman öltötték magukra a különböző rongyokból álló maskararuhát, arcukat befedték, vagy korommal a felismerhetetlenségig elváltoztatták. A maskarák között volt egy, aki leánymaszkot öltött magára. Kolompokkal és különböző rossz edényekkel felszerelve csendben a ház udvarára vonultak és ha alkalmas időben érkeztek, kegyetlen zenebonát csapva bementek a házba és ott ennivalót, nyerskolbászt, hurkát, egyebet kértek. Ha kaptak áldást, termékeny és gazdag évet kívánva elhagyták a házat. Ha nem kaptak, vagy keveset adtak nekik, akkor az egész falut végigkolompolva, kurjongatva ócsárolták a disznótoros házat. Az összegyűjtött ennivalóból aztán nagy lakomát rendeztek.

 „A farsang tehát a szórakozás, a mulatozás, a termékenység, a babonás hiedelmeknek, a tél elűzésének, a tavasz, a munka, az új élet várásának az időszaka. Ezt tükrözi a szokások rengetegje, ezt tükrözi a népdalok, mondák, rigmusok sokasága. A lánynak férjet, a férfinek párt, és az ifjú párnak szerencsét, szaporodást kívánnak. Azokról sem feledkeznek meg a népdalok, akik a farsangot elszalasztották, és pár nélkül maradtak.

Búcsúzóul és figyelmeztetésül egy 1920-ban lejegyzett vágfarkasdi népdalt tolmácsolok:

1., Ecce neki dáridom,/ A farsangot bevártam,
De vőlegényt nem kaptam, / Jaj, de hoppon maradtam!

2., Várok még egy farsangot,/ Tán majd valakit fogok,
S ha vőlegényt nem kapok,/ Apácának beállok.

3., Ó, te rozzant kaloda,/ Nem való vagy te oda,
Nem való vagy te másra,/ Fűtőnek a pokolba.”

forrás: sulinet.hu, felvidek.ma, szandakonyvtar.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.