Sokat kell még tanulnunk saját testünk és lelkünk működéséről. Ugyanígy kell még sokat tanulni a bennünket körülvevő természetről.
Jól tennénk azonban, ha nemcsak tanulnánk, hanem gyakorolnánk a kapott tanácsokat és ismereteket. Nemhiába mondta Isten Ádámnak: "Egyed a mezőnek füvét." (I. Móz. 3,18) Tegyük ezt mi is, egyre gyakrabban! Wolfgang Köbel

A természet mindennel megajándékoz bennünket, fontos lenne, hogy mi is vigyázzunk rá. A füvészkönyvek és az internet segítségével kialakíthatjuk saját házipatikánkat természetes növényekből.

Egy kis segítség a gyűjtögetéshez. Figyeljünk arra, hogy jól szellőző, száraz, árnyékos vagy sötét helyen tároljuk szárítsuk a növényeket.
 

Papsajt - Kereklevelű mályva
Az egyik középkori füvészkönyv szerint Plinius a következőket mondta: "Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől." Ez jókora bók egy gyógynövénynek. A papsajt, más néven kereklevelű mályva persze nem mindentudó csodaszer. A népi gyógyászat elsősorban a felső légutak megbetegedéseinél, köhögésnél, rekedtségnél, torokfájásnál, valamint gyomor- és bélhurutok esetén használja. A papsajt levelei ugyanis 8 %, a virágja kb. 10 % növényi nyálkát tartalmaz, amely ingercsökkentő védőfilmként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. A növény csekély cseranyagtartalma erősíti ezt a hatást. A levelek, a fiatal hajtások és a magvak is fogyaszthatók. A leveleket akár nagyobb mennyiségben is felhasználhatjuk salátákba, vagy meg is főzhetők. Az éretlen magvak nyersen és főzve is ehetők. A termésnek sajtíze van. Szárított leveleiből tea főzhető. A levelek C-vitamint is tartalmaznak.
Gyermekkoromban előszeretettel nassoltuk ezt az ízletes csemegét...

Ezerjófű
Már időtlen idők óta használják ezt az egy-kétéves növényt az emésztési gyengeség és étvágytalanság kezelésére. Erre népi elnevezései is utalnak: cintórium, százforintos fű, földepe, epefű, lázfű, gyomorfű, hasfájásfű. Talán épp ennek a növénynek tulajdoníthatjuk azt a népi mondást is, mi a gyógyszerek keserűségét hozza összefüggésbe a gyógyító hatással. "A gyógyszernek keserűnek kell lennie, különben semmit sem használ" A népi gyógyászat szerint - mint ahogy neve is jelzi - mindenfélére jó. Főzetét és pálinkával készült kivonatait étvágytalanság ellen is használják. Teája jó gyomorgörcs, hasmenés, vérszegénység és különféle sebek gyógyítására. Mivel legelőkön, kaszálókon, erdős, bokros helyeken tömegesen terem, így elsősorban a vadon termő növényeket gyűjtik. A föld feletti virágzó részt sarlóval, vagy éles késsel vágják le, és csukló vastagságú csokrokba kötve, napvédett, szellős helyen szárítják.

Lándzsás útifű
Megtalálható réteken, legelőkön, utak mentén, parlagokon, árkokban és gyakorlatilag az egész világon. Az útifű elsősorban a légzőszervi megbetegedések ellen használható, különösen erős köhögés, szamárköhögés, tüdőasztma, hurut, de még tüdőtuberkulózis ellen is. Teája máj-és hólyagbántalmak esetén is ajánlható.
Gyógyítja a golyvát: friss leveleket szétmorzsolunk a két kezünkkel, kicsit megsózzuk, és így tesszük a nyakra. Hosszabb gyaloglás alkalmával cipőnkbe téve megakadályozza a vízhólyagok kialakulását.

Gyújtoványfű
Ez a különleges virág formájú lágyszárú növény gyakori lakója hazánk háborítatlan természetének. Napos legelők környékén láthatjuk az 50 cm magasra is nyújtózkodó gyújtoványfüvet. A nyár elejétől egészen ősz végéig díszeleg fürtös „tátogató” sárga színű virágaiban
Kedvelt gyógynövény aranyérre, sárgaságra, éjjeli ágyba vizelés esetén (kis adagban), epeutak gyógyulására, prosztatatúltengésre,kezdődő inkontinenciára (vizelettarthatatlanság). Köziserten erős hashajtó és bélféregűző gyógynövény. Külsőleg meleg borogatás formájában fisztula, furunkulus (fülgyulladás), aranyér és szemgyulladás ellen ajánlott. Főznek belől kenőcsöt is, amit duzzanatok és aranyért oszlatására alkalmaznak.

Mezei katángkóró
Gyomos zöldrészeken, útszélen mindenhol találkozhatunk ezzel a kedves, nyári, kék virággal. Cikória néven már régóta kedvelt salátanövény (virág, gyökérnyaki hajtás), de savanyúságba is tehető (bimbó). Gyökere pörkölve kávépótló. Mellesleg gyógynövény is: gyulladáscsökkentő, élénkítő, hashajtó hatású. Virágórákban is használható, mert meghatározott időben nyílik, és pontosan 5 órán át van nyitva.

Martilapu
Tavasszal virágzó fészkes virágzatú növény, hasonlít a gyermekláncfűhöz, de annál üreges és sima a virág szára. Nyálkaoldó, gyulladásgátló tulajdonsága miatt bronchitis, gége- és garathurut, tüdőasztma és mellhártyagyulladás, sőt még kezdődő tüdőtuberkulózis ellen is eredményesen alkalmazhatjuk. Elhúzódó köhögés és rekedtség ellen ajánlatos naponta többször mézes martilaputeát inni jó forrón.
A martilapu levelek erős főzetéből készített borogatással fekélyeket kezelhetünk. Segít tüdőmegbetegedések, orbánc, szövetsérülések, kékesvörös duzzanatok esetében is, ha a leveleket jól megmossuk, összetörjük, majd ezt a pépet a mellkasra rakjuk. Vénagyulladás esetén friss levélzúzalékból és a tej friss föléből (tejszínből) kenőcsszerű masszát készíthetünk, amit a gyulladásos testrészre teszünk, és egy kendővel finoman átkötjük. A martilapu frissen kifacsart leve fülbe csepegtetve csillapítja a fülfájást.

Forrás: internet

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.