Kovács Zsuzsa: JÓKAI TARDONÁN 

Köszönet Néked Ükapám,
hogy akkor és ott Jókait
úgy fogadtad, úgy bujtattad
ismeretlen – Tardonán!

Mily szerencse, hogy megismerted,
megszeretted a szép Csányi Júliát,
s hátra hagyva a katedrát, 
Patakot és teológiát –
Te lettél pap, akkor és ott Tardonán!

220px-laborfalviroza.jpgDvihallyné O. Sarolta

LABORFALVI RÓZA ( 1817 – 1886 )

 

Laborfalva Erdélyben van
Benke család onnan ered,
Benke Judit nevet kapta
amikor ő megszületett

ezernyolcszáztizenhétben.
Akkor már Miskolcon éltek.
Színháztól őt nem tiltották,
sőt sikereket reméltek.

Apja, anyja színészkedett,
felismerték tehetségét,
úgy gondolták kárpótlás lesz
az elmaradt sikerekért.

Tizenhat éves korában
apja Pestre vitte el őt.
Döbrentei Gábort kérte
neveljen fel egy színésznőt.

Kezdőknek szánt kis szerepek
őt nem elégítették ki,
és Döbrentein kívül nem
hitt tehetségében senki.

Hazament hát szüleihez,
vigasztalást ott kereste,
édesanyját egy év múlva
kivitték a temetőbe.

Ekkor újra megpróbálta,
hogy színházban szerepeljen.
Egressy a pártfogója,
most sikeres kell hogy legyen.

A mélyen átélt színészi
játékot megtestesíti,
a tragikus szerepeket
kitűnően jeleníti.

Már ünnepelt színésznőként
találkozik Jókaival,
aki kezdő, ismeretlen
nem tűnt fel még írásával.

Gertrudist alakította,
mikor műsort megszakítva,
tizenkét pontot Jókai
a nézőknek felolvasta.

Azt mesélték országszerte:
ifjú író ott megkérte
legyen ő a felesége,
mert a színen megszerette.

Óriási botrányt kavart
a megkötött házasságuk.
Petőfi nem bocsájtja meg,
megszakad a barátságuk.

Nyolc évvel volt idősebb a
művésznő Jókai Mórnál,
felháborítóbb: tizenkét
éves lánya is volt már.

Ajánlotta is Petőfi
nagyon kedves barátjának,
várjon ő még egypár évet,
s udvaroljon „ Kisrózának”.

Akit később Feszty Árpád
az oltár elé vezetett,
ki csodásan festette meg
a szép, nagyszerű körképet.

Jókainak édesanyja 
nagy sokára megbocsájtja,
hogy okos író fiának
„ komédiásné ” a párja.

Szabadságharcot leverték,
Jókainak bujdosni kell,
Tardonán egy kis faluban
felesége ott rejti el.

Róza asszony tervet készít:
Komáromba ő beszökik,
férje nevén ott aztán őt
is nyilvántartásba veszik.

Komáromnak várvédői
mind menlevelet kaphatnak,
így menti meg az életét
felesége Jókainak.

Ezernyolcszázötventől ő
a színészet nagyasszonya,
drámai művet szerető
közönségnek a bálványa.

Korának legjobb, fenséges
és gőgös Gertrudisaként
emlegették, csodálták
tragikák királynőjeként.

Ebben férje segítette,
a hőn szeretett asszonyát,
írt neki több testre szabott,
nagy sikert hozó drámát.

Negyvenkét éves volt mikor
a színpadtól visszavonult,
hogy a családjának éljen,
és már csak verseket tanult.

Szavalóesteken lépett
fel, költők versengtek érte,
fellépéseit mindig
hatalmas siker kísérte.

A zengő altját Széchenyi
legszebb muzsikának hívta,
a verset mély érzésekkel
mondta, a sikert kivívta.

Nemzeti Színház rendezett
jubileumi ünnepséget,
melyen a királytól kapott
egy arany érdemkeresztet.

Ahogy egyre öregedett
a körülrajongott asszony,
féltve őrizte a férjét,
mindig mellette maradjon.

Lángoló szerelem fűzte
őket össze, természetük
módfelett különbözött, így
viharosan telt életük.

Róza asszony komolysága
gyakran fordult komorságba,
és nem csak a színpadon de
tragika a családjába’.

A nagyon szeretett asszonyt
Jókai istenítette,
akiben múzsáját és a
buzdítóját is tisztelte.

Ezernyolcszáznyolcvanhatban
fejezte be az életét,
akiről férje megmintázta
két regényének hősnőjét.

Ozogány Ernő írása alapján.

Kép: Barabás Miklós: Jókainé Laborfalvi Róza egy 1848-as litográfin. (forrás: wikipedia)

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK
2014. október 12.

BORSOD–ABAÚJ–ZEMPLÉN megye Tardona település

(forrás: valasztas.hu)

Polgármester

Jelölt neveJelőlő csoportStátuszDátum
Balla György Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04
Pál Krisztián Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Kulcsár Gyula Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04
Danada János Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04
Lovas Ottó Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08

 

Egyéni listás jelöltek

Jelölt neveJelőlő csoportStátuszDátum
Fügedi Viktória Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Pálné Kakszi Ilona Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Molnár Csaba Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Ivádyné Tóth Ildikó Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04
Lázók János Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04
Gyenes Géza Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Földessy Aranka Margit Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Gyenes Bálint Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Szűcsné Pál-Kutas Orsolya Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04
Górné Kiss Gabriella Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Czakó Tivadar Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Gyenes Lajos Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Gál Csaba Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Gyenesné Verba Zsuzsanna Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Balla György Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04
Anga István Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Primász Péter Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Turai Gyuláné Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.08
Miklósné Kónya Ildikó Független jelölt Nyilvántartásba véve 2014.09.04

 

vaalaszt.jpg

Lanor 2014.05.05. 12:20

Kisvasút összefoglaló

Lehet, hogy sokaknak már a könyökén jön ki a kisvasút és Tardona téma, de most egy csapat újra a kezébe vette az irányítást, és a facebook-on létrehozott egy támogató oldalt.

Aki szeretné támogatni a kezdeményezést, és van facebook oldala, az itt tud csatlakozni:

Épüljön vissza a LÁEV mellékvonalán Mahóca - Farkasgödör-Örvénykő szakasza!

Kis összefoglaló:

1990-es évek tervét, amelyet az akkori polgármester Tóth József indított el, keresztülhúzta egy lepke..

Varboitelkesek: Múltbanéző: A tardonai kiágazás

Természetbarát híradó 1998. június: Lepke a kisvasút útjában???

2008-ban újra előkerült a régi terv:

Részlet egy tervezetből ami az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából készült, 2008-ban.
"A mellékvonal meghosszabbítása Tardona községig
A terv lényege a meglévő és nagyon rossz kihasználtságú Papírgyár-Mahóca vonal 
továbbépítése kb. 8-10 km pályaépítéssel Tardona községig. Ezen fejlesztés az 1990-es 
években már a megvalósítás közelében járt, akkor azonban a Nemzeti Park ellenállása 
megakadályozta, és bár utóbb a beruházó sikeres bírósági eljárásokat indított, a megvalósítás 
pénzügyi lehetőségei addigra elvesztek.
A fejlesztés hasznossága vitatott, nagyon hosszú vonal jönne létre (unalmas utazás), érdemi 
vonzerő nélküli célpontra, kihasználtsága – különösen a ráfordítások arányában – rendkívül 
gyenge lenne. Jelenleg ez a beruházás lekerült a napirendről, megvalósítását nem javasoljuk."

Az elfelejtett kisvasut

A Tardona.blog a facebook-on is követhető.

Egy régebbi saját cikk:

Kisvasut lesz e még lehetőseg

644_kutyak-telen01.jpeg 2014. január 1-től február 28-ig terjedő időszakban Tardona községben összeírást végez. Minden kutyatulajdonos köteles a törvényben előírt adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Az ebösszeírás önbevallásos módszerrel történik, egy adatlap segítségével, melyet minden (szerintem nyilvántartott) kutyatulajdonos a mai (2014. január 22.) napon a postaládájában megkapott a felhívással együtt.

Az adatlap letölthető a www.tardona.hu oldalról.

Itt a felhívás:

felhivas.jpg

Itt az adatlap:

ebosszeiro.jpg

Mellékesem megjegyzem, hogy jó lenne, ha mindenki megoldaná, hogy a portáját úgy keríti be, hogy a kutyája ne jusson ki, és ne menjen át más portára. 

allatkinzas.jpg

mehesztali_1.jpgMéhésztalálkozó programja (2013.09.28.szombat)

Helyszín: Jókai Mór sport és szabadidő központ („hodály” vagy „fehérház”) – Tardona, Hunyadi út végén lévő autóbusz végállomástól 50 méterre a Jókai út irányába, a futballpálya mellett.

Érkezés: 9 órától folyamatosan.

Lehetőség van szabadtéri főzésre, sütésre, grillezésre, eső esetén fedett helyen is.

A főzéshez, étkezéshez hozza mindenki magával a szükséges eszközöket alapanyagokat, italokat. A helyszínen asztalokat, székeket, büfét biztosítunk.

A rendezvényre főként a méhészeket várjuk családjukkal, barátaikkal, de minden érdeklődőt szeretettel fogadunk.

Program:

Délelőtt 10.00 órától
- Megnyitó
- Tájékoztató az OMME munkájáról, OMME aktualitások - Fekete József OMME általános elnök helyettese
- Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2013/2016 várható változásai - Tukacs Zsófia a MMNP koordinátora
- A méhek egészsége - Dr. Sümegi Mihály

12.30-tól ebéd

A nap folyamán
- Méhészeti eszköz és egyéb termékek bemutatója, vására
- Ingyenes egészségügyi mérések
- Jókai Mór emlékszoba és tájház megtekintése
- Sportvetélkedők, íjászat
- Arcfestés, hennafestés, mézes kozmetikaŰ
Délután: - Zenés, táncos műsor

A méhésztalálkozón a részvétel ingyenes !

Az egyesület tagjai részére ingyen ebédet biztosítunk, ehhez szükséges, hogy előzetesen jelezzék részvételi szándékukat !

Azok számára, akik nem szeretnének a helyszínen főzni, csak akkor tudunk ebédet biztosítani (önköltségi áron), ha előzetesen jelentkeznek !


Jelentkezni lehet 2013.szeptember 25-ig
Balla Györgynél a 06/30-927-6492 vagy a 06/48-348-154 telefonszámon vagy
a balla.gyorgy65@gmail.com e-mail címen.

A méhészeti eszköz és az egyéb termékek bemutatójára még van lehetőség jelentkezni a fenti elérhetőségeken.

HONLAPUNK: www.kazincbarcikamehesz.5mp.eu

Lanor 2013.03.21. 10:24

Jókai Mór és Tardona

Jókai Mór és Tardona

oszbukkjok.jpgA századfordulón jeles néprajzkutatók foglalkoztak Tardona néprajzával, népnyelvével, népdalkincsével. Napjainkban pedig a hajdani iskolaépületben megvalósult tájház, és benne a patinás Jókai emlékszoba, melynek sok kuriózuma mellett legbecsesebb ereklyéje a kehely, melyet még Jókai Jolán ajándékozott – hálája jeléül – a tardonai református egyháznak. Több emléktábla emlékeztet bennünket nagy írónkra, a romantikus széppróza legkiemelkedőbb képviselőjére, de ismeretes itt még a Jókai-fa, a közeli Hársas alján; a nagy tölgy, mely alatt sokat üldögélt a faluban bujdosó Jókai Mór (1825–1904), tutajt, kis vízimalmot faragva. E fa nyújtott menedéket az őt kereső zsandárokkal szemben. Egy ott szántó-vető parasztember vezette félre az idegen után érdeklődő fogdmegeket, miközben az „idegent” elrejtette a hatalmas tölgy lombja. De még ma is látható az akkori vályogviskó – jóllehet már jelentősen átalakított formában, melyen azért felismerhetők még a régi vonalak –, a korabeli nemesúri cselédház, melyben menedéket talált. Pincéje, akkor rejtett lejárattal, s a nádasra néző ablak tökéletes búvóhelye volt az írónak.

Dédestapolcsányból 5 kilométeres bekötő autóút vezet Tardonára, mely a Bükk hegység északi vonulata erdőkkel koszorúzott völgyében fekszik. E kis hegyvidéki település nyújtott menedéket Jókainak az 1848–49-es szabadságharc leverése után. 1849. augusztus 31-én felesége Laborfalvi Róza – a kor nagy drámai színésznője – neve napján érkezett szekéren a kocsisnak öltözött Rákóczi Jánossal, Kossuth titkárával ide, ahol Rácz Endre és Csányi Benjamin vendégszerető otthonában tartózkodhatott.

Jókai innen sétált fel a dédesi vár romjaihoz, a hegyekbe, a Bükk sziklatömbjeihez. "Valahonnan az Örvénykő oldalából egy forrás szökell elő, mely apró zuhatagokban csereg a sziklákon alá, a völgyből aztán nem lévén kijárása, a szikla tövében kerek tavat képez, az most be van fagyva. Az egész vidék olyan, mintha ezüstmíves csinálta volna filigrán munkába, zúzmarával födve minden fa és bokor."
(Jókai: A barátfalvi lévita c. regény)
"Egyszer-egyszer harangszó hangzott föl valahonnan a völgyből (karácsony napja volt), a görög ismerte már a harangok hangját: az ott Mályinka – ez itt Barinka – most meg Tardonán harangoznak – mindenütt dicsérik a Jézust!"

Jókainé jól látta, hogy férjét csak úgy mentheti meg, ha itthon Magyarországon rejti el. Magyar író külföldön nem élhet meg, írásainak nem lesz közönsége. Biztos rejtekhelyet szerzett szerzett férjének. Csányiék nagy szívességgel fogadták az érdekes vendéget, csakúgy, mint Csányi sógora, Rácz Endre a tardonai református pap. A bujdosó egyedül maradt töprengéseivel, fájó emlékeivel e faluban.

Hónapokig tartott e rejtőzködő élet. Laborfalvi Róza visszautazott Pestre. Jókai hírt sem kapott sehonnan, felesége sem mert írni, nehogy elárulja. Képzelődéseit azzal csillapította, hogy bejárva a környéket, lefestette a táj szépségeit. Mindig szívdobogva tért meg a csendes Csányi-házba, rettegve attól, hogy mi vár ott rá. A veszedelem szerencsére elkerülte, azonban hazája sorsa, Petőfi eltűnése, felesége kényszerű hallgatása próbára tették idegeit. Ha a háziúr, de különösen a tiszteletes úr írásra buzdították, az volt a válasza: "Minek írjak? Hiszen azt sem tudom, van-e még nemzet, mely olvas, s van-e haza odakünn?"
E szomorú napok egyikén Jókai elkeseredett levelet írt apósának: "Nőm már végtelen ideje, hogy se nem jön, se nem tudósít. A távollétet tudom tűrni, de az elfeledést nem. Kérem kegyedet, írja meg neki határozottan, hogy ha egy hét alatt tőle semmi tudósítást nem kapok, okvetlen felmegyek Pestre, ha addig élek is…" Ez akkoriban íródott, amikor Jókai szerepelt azok listáján, akikre halálos ítélet várt.
A régen várt esemény csak 1849 karácsonyán következett be, amikor is megérkezett Tardonára Laborfalvi Róza. Felesége megjelenése már magában is eloszlatta a rémképeket, hiszen itt van, hű maradt férjéhez, a szegény bujdosóhoz, kinek semmije sincsen. Aztán még a ráadás! Jókainé igen nagy ügyességgel beszerzett férjének egy valóságos „menlevelet”. Az történt ugyanis, hogy Klapka György tábornok a komáromi vár feladásakor megegyezett arról, hogy a vár védői valahányan menlevelet kapjanak; felmentik őket mindenféle osztrák katonáskodástól és számonkéréstől. Egy ilyen menlevelet szerzett Jókainak Szigligeti Ede öccse, hogy aztán kiszabadíthassák önkéntes száműzetéséből, fogságából. De még ezen felül is halmozta az élet a jótéteményeket: Jókainé néhány aranypénzt hozott férjének, az édesanyja küldte. Levette hát átkát a fiáról, megbocsátott neki. A kedves jó tardonai vendéglátói pedig arra kérték Jókai Mórékat, hogy töltsék velük a karácsonyi ünnepeket. Ezt ők nem is tagadták meg. A Jókai-házaspár fellélegezhetett, s boldog karácsonyt ünnepelt Tardonán.
Aztán visszatértek a fővárosba, de Jókai nem mozoghatott szabadon. Pesten híre járt, hogy 32 író van a kivégzendők lajstromán a vésztörvényszék előtt, ezek között Jókai is. Sokan ismerik őt, és a főváros nem Tardona. Pestre érve jobban szeretett volna Tardonán lenni. Itt a besúgókkal is számolnia kellett. Jókai itt is rejtőzik: hol a felesége lakásán, hol a Sváb-hegyen, az Adliczel-vendéglőben húzódik meg. Nagyon szeretné már édesanyját is felkeresni, azonban Komáromba sem utazhat, hátha feljelenti valaki. A bujdosó naplója és a Tardonán írt forradalmi csataképei (Csataképek a magyar szabadságharcról) csak Sajó álnév alatt jelenhettek meg. Az ötvenes években egyike volt azoknak az íróknak, kik tollukkal a nemzetmentés nagy ügyének tettek halhatatlan szolgálatot, s többet e téren nem tett nála senki. Jókai Mór végül is büntetlen maradt, de nem hagyhatta el az állandó aggodalom a Világos utáni években. Teljesen bizakodó hangulat csak egy 1852 augusztusában édesanyjának írott leveléből fakadt: "Én most nagy tehertől szabadultam meg, hivatalosan ki levén mondva, hogy az 1848-es dolgokért többé senkit sem fognak elővenni. Eddig bizony mindennap volt okom félni, hogy megszólítanak."

"Tardonára menjetek emberséget tanulni!" – mondogatta még későbben is Jókai az őt körülvevő, érdeklődő barátoknak. Ez a szólás a mai napig él a Tardonán élő emberek szívében.

A tardonaiak hálásak lehetnek elődeiknek, mert emberségből jelesre vizsgáztak, s mindannyian büszkék lehetünk Jókaira, aki szépirodalmi alkotásaiban halhatatlanná tette Tardonát, hisz: "...egy mélyen elrejtett gyönyörű völgyben fekszik az a kis helység, ahol a világnak nincsen szája." 
Részlet Domonkos János cikkéből a Búvópatak havilap 4/3. számában.

Mintegy 4 hónapig bújdosott itt a nagy író a szabadságharc leverése után. Ennek állított emléket a falu.

Néhány mű, melyben Jókai megemlíti az itt töltött időt:
Jókai Mór: Barátfalvi lévita 
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy 
Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből

JOKAITÚRA13.jpgA hagyományokhoz hűen 2013. márciusában is megrendezésre kerül a Jókai Mór Emléktúra.
Először 40 évvel ezelőtt rendezték meg. Kezdetekben nagy támogatást kapott az akkor működő laktanyától. Ma a falu fiatalsága áll e hagyomány méltó megőrzése és megrendezése mögött.

Időpont: 2013. március. 30. 07.30 (Sportpálya) 

Nevezési díj: 500 Ft., helyszínen is lehet nevezni

Útvonal:
Tardona Sportpálya – Farkas-gödör - Buzgó-kő - Örvény-kő – Szentlélek – Tardona.

Felnőtt és gyermek kategóriában is, minimum 5 fős csapatokat várnak! Az állomásokon a túrázók elméleti és ügyességi feladatokkal egyaránt találkozhatnak. A táv teljesítése után Szentlélekről folyamatosan indulnak vissza a csapatok Tardonára, autóbusszal külön díj (300 Ft/fő) ellenében vagy gyalogosan nagyobb csoportokban egy rövidebb útvonalon.

A visszaérkezett csapatokat ebéd várja a sportpályán.

A részletes program hamarosan olvasható lesz a község honlapján.

A község megközelíthető:
autóval: Kazincbarcika (12 km) és Dédestapolcsány (4 km) felől.
autóbusszal: Kazincbarcika felől (buszvégállomásról indul 6:46; 7:50)

Minden kedves természetbarátot és túrázni vágyót sok szeretettel várnak

jokaimo2.jpg "Ha úgy vesszük az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük öket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniük, akkor segítjük őket azzá válni, akivé válni képesek." Jókai Mór

Jókai Mór, magyar regényíró
1825. február 18. — 1904. május 5.

(Magyarország területén kívül úgy is ismert,
mint Jókai Maurus, költő, író, politikus.)

A nagy mesemondót a mai napig nagy tisztelet övezi. Művei már több nemzedékekkel szerettették meg a magyar nyelv mellett az általa ismertetett tájakat. Hiteles leírásai miatt könnyen ráismerhetünk barangolásaink során a műveiben és a valóságban szereplő vidékre. 

Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt érte. A fegyverletétel utáni 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, ez a korszak azonban nagyon mély nyomot hagyott munkásságán. Ez időszak alatt a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkot 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ekkor születtek olyan remekek, mint az Erdély aranykora, a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a  Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, a Szomorú napok.

"Kétség se fér hozzá, hogy egy csodás, jó és ártatlan ember volt, finom lelkű, tele gyöngédséggel és érzékenységgel - az előbbit sokszor mutatta meg és szerette ezt csattanós jelenetekben tenni, mintegy a külső hatásra is számítva, de az utóbbit gondosan rejtegette. Haragot nem tartott senki ellen, a bosszút nem ösmerte. Lelke olyan volt, mint egy sima tó, hullámait szabad szemmel észre nem vehette senki, pedig bizonyára mozgott az és gyűrűzött." Mikszáth: Jókai Mór élete és kora

„Kell, hogy történjenek olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen. Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősíték. Hóhérpallost a futó rabszolgahadnak! Addig nem fog győzni a szabadság ügye, Amíg a magyar nemzet saját áruló korcsivadékának hulláiból olyan hegyet nem rak, Mint a Mátra, s a döghalom tetején az utolsó áruló apát a saját fia le nem nyakazza!” /Jókai Mór: A Lőcsei fehérasszony/

Lanor 2012.08.10. 21:29

Kiállítás - Együtt

kiallitas_1344540166.jpg_800x1231

Szigorúbb ez a táj,
s igazabb.
Homlokodon, Borsod, nem ó-multat idéző
képzelet tűnő színei sejlenek:
szürke koromszemcsék felhőiben hull el a perc
a jövőért.

Itt, ha esik, bizony nagy a sár még:
nem issza fel feledékeny, sárga homok.
Óriás teknőidben
siető gumicsizmák dagasztják
földed nagy kenyerekké: héjuk beton, belük érc.

Dombjaidon nem antik istenlányok tánca libeg:
acélcsontú
traverzek
lépte alatt
döndül e föld:
vállukon hordják szerte a fényt.

Barna e föld, mint a teremtő kéz és életet osztó:
tenyeréből esznek a csillék - vasbegyű galambok.
Kohók izzó torka nyakalja az éjek aszúját
s felcseperednek az ifjú-erős falak is
gondos gondjaik szárnya alatt.
Tavad nem Balaton: nem kéklő ámulat. Úgy
szűkül a Hámori-tó a bozontos hegyek között,
mint amikor a hűs-józan tekintet hunyorít,
hogy a művet a mércéhez igazítsa.

Húsz éve élek itt.
Töprengéseim kései szeltek utat nekem.
Otthonra találtam, s már bennem is él e vidék:
gondja enyém és súlyosléptű szülöttei járnak előttem.

Tétova ifjúságom sápadt sárgarezéből
és e valóságot mérő ónból ötvözött 
bronzveretű sisakot tudatomra e tájék,
e kor, ez a rend s e humánum.

Megőrzöm hitem én már benned, borsodi táj,
felfénylő szemsugaramba fürösztve - 
s dolgos jobbodat el nem engedem immár.

Kazincbarcika, 1960. december 26.

Forrás: Merényi József: Szülőföldünk, Észak-Magyarország I. Tankönyvkiadó, Bp. 1980.

Lanor 2012.05.19. 10:26

Hírek 2012. május

Falugyűlés!

2012. 05. 21. 17 óra, Kulturház, Kossuth út.

Témák: Faluszépítés, kommunális adó, felújítási munkálatok.

Egy kis számolás a kommunális adóhoz.

Éves díj: 17200,- Ft, Havi díj: 1430,- Ft (12 hónap), Heti díj: 331,- Ft (52 hét).

Szerintem ki lehet bírni, főleg, ha a dohányzásra gondolunk. 1 heti szállítás, nincs egy doboz cigaretta ára. Bár tényleg jobb lenne, ha a szerint fizetnénk, hogy ki mennyit szállíttat el, (nálunk havi 1X ürítődik a kuka), de erről csak mi tehetünk, és azért sok helyen hetente kinn van a teli kuka. Ezt az áldozatot egymásért hozzuk!

Egyéb hírek: 

Megkaptuk az önkormányzati körlevelet, sok szép igérettel.

- Hunyadi, Aradi út felújítása! Ha a munkálatok elkezdődnek, változni fog a volánbusz útvonala, figyeljünk rá!

- Kulturális központ létrehozása! Nagyon örülök, neki, remélem nem csak az Önkormányzat által lesz használható, hanem külső szervezők is hozhatnak ide kiállításokat. Ehhez kapcsolódóan, jó lenne egy kiadható klubszoba, ahol 8-10 fős összejöveteleket lehetne szervezni, mert hát ilyen sincs a faluban, és ahogy észrevettem, szükség lenne rá, amellett kevés költségből kialakítható, pl. a régi polgármesteri szobából.:)

- Saját megjegyzés: Nagyon várom, hogy nyárra milyen tervei vannak az önkormányzatnak, milyen nyári rendezvények, melyekkel fel lehetne lendíteni a turizmust! Sajnos nem mindenkit érdekel a foci!
Remélem rendeződik a Jókai ház nyitva tartása is, hiszen elég nehézkesen lehet megtekinteni.

  Talán lehet azt mondani, hogy mindegyikük művészetének lehet a mottója:

 
"Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni."   - Napoleon Hill

 

"A művészet az emberi önvaló tökéletességének visszatükröződése. Benne megtalálható minden vágy végső célja, és ez az, ami visszacseng: a tökéletesség időtlen harmóniája." (ismeretlen szerző)

Vannak közöttünk olyan emberek, akiknek a munkájára, vagy inkább a hobbi-jára méltán büszkék lehetünk. Nem is tudjuk, hogy amikor éppen az utcán találkozunk velük nem e egy újabb munkájukon gondolkodnak, vagy éppen egy újabb kép születik meg az elméjükben. 
 
Pár ember, aki előtt még sok ajtó kinyílhat...  És a lista nem teljes!!! Folyamatosan bővül, aminek nagyon örülök! :)
 
Fotóművészet:
Kakszi István,
Gyenes Emese www.ctif.hu/fotok.php?id=75
Gór Mihály
 
Festőművészet:
Vizinczei Csilla,
Gór Mihály, www.youtube.com/watch
Pál Lilla
 
Költők, írók: www.poet.hu
Gór Mihály,
Pál-Kutas Orsolya
 
Kézművesség:
Szelekovszky Sándor,
Górné Krisztina
 


 "Gondolt már rá valaki, hogy hogyan lettek a költők, hogy vajon miért akart egy ember verset vagy éppen könyvet írni? Valaki azért mert megnyugtatja, valaki azért mert így tudja kifejezni magát a legtisztábban, van aki azért mert erre vágyott és valaki azért mert szeretne alkotni valamit a világnak, az embereknek amivel tudnak azonosulni, amitől nem érzik egyedül magukat, ami erőt ad nekik, és ami biztatja őket, hogy minden jóra fordul egyszer? 
... Hogy mi a legfontosabb? Nem magában a műben, hanem az érzésben amit kiváltott benne van minden, ami a szavakban elveszett?" Sz. Krisztina

Remélem hamarosan létrejön egy közös kiállítás! Gratulálok a munkájukhoz!

Lanor 2012.04.21. 09:34

Föld Napja 2012

 

A Tardonai Fiatalok Hagyományőrző Egyesülete TAVASZI NAGYTAKARÍTÁST szervez a falu területén, valamint a Tardonáról kivezető utak mentén a Föld Napja alkalmából. Ahogy otthonunkat felcsinosítjuk tavasszal, úgy a lakókörnyezetünket is tegyük tisztává és széppé a tavasz köszöntésére. 

Aki teheti csatlakozzon  vasárnap, 2012. április 22-én 9 órától  a szemétgyűjtő akcióhoz!

Gyülekező vasárnap 9 órától a Polgármesteri Hivatal előtti téren.

A szervezők szemetes zsákot biztosítanak. Kérjük a résztvevőket, hogy lehetőség szerint munkás kesztyűt, és láthatósági mellényt hozzanak magukkal.

További információ: Gyenes Szabolcs, tel: +3630-4316029.

 

Íme a 2012-es Jókai Mór Emléktúra végeredménye. A teljes rangsor megtekinthető a www.tardona.hu/ oldalon.

Gyermek - Ifjúsági csapat
Sorszám     Csapatnév               Pontszám
1              Csipi Csupi csapat          105
2              Csillámpónik                    85
3              Hupikék Törpikék             77

Felnőtt csapat
Sorszám     Csapatnév        Pontszám
1               Tűzoltóság           104
2               CT BT                 100
3              Telepi vagányok       99

A megöntözés pogány és keresztény elemeket, mondanivalót egyaránt tartalmaz. A locsolás kapcsolatban áll az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára.

 

A szokás napja húsvét hétfő, amelyet valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek neveztek, ami utal a locsolás egykori módjára, ugyanis gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödör vízzel zúdították rájuk a vizet.
A vízbevető hétfő eredete arra a legendára is visszavezethető, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni a zsidók, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

 

A tojás pedig már nagyon régóta része az ünnepkörnek. A színezésre sokféle a kiskertben megtalálható növény főzetét használhatjuk. A kiválasztott növényből főzzünk festőlevet, tegyünk hozzá kevés timsót vagy rézgálicot, vasgálicot. Szűrjük le a levét és tegyük bele a tojásokat. Minél tovább marad a tojás a festőlében, annál intenzívebb lesz a színe.

 

Piros: szárított festőmályva szirmok (gyógynövényboltokban beszerezhető)
Barnáspiros: vöröshagyma száraz héja
Napsárga: Vöröshagyma száraz héja timsóval, almafa rügyek, almafa kéreg, sáfrány
Barna: dió megszáradt burka, vörös- és lilahagyma száraz héjának kerveréke
Sötétbarna: lilahagyma száraz héja
Zöld: fekete bodza zöld bogyói, csalánlevél, spenót
Rózsaszín: csipkebogyó
Lila: céklalé

 

A mintázásra is sokféle lehetőség van. A minták kialakítása után az elkészült festőlébe áztassák a tojásokat (fontos, hogy ellepje őket teljesen) egészen a kívánt szín eléréséig.

  1. Szorítsunk nejlon harisnyával virágokat, leveleket a tojáshoz, hogy a festőlé ne jusson a levelek alá. Végül áztassuk be a lébe őket.
  2. Forró méhviasszal vagy gyertyaviasszal megrajzoljuk a mintát a kihült tojásra, majd a festőlébe áztatás után újra meleg vízbe rakjuk, hogy a viaszt könnyebben eltávolíthassuk róla.
  3. Batikolás: a tojást különféle színekbe áztatjuk úgy, hogy a tojás különböző részeit takarjuk le áztatás előtt.

A tojásokat szalonnával, szalonnahéjjal áttörölve fényesítették.

 

Lanor 2012.03.30. 10:29

Csányi Béni

 Holnap indul a Jókai Emléktúra ismét. Nagyon szép az összetartás a faluban, de úgy érzem, csak ha valami látványosat kell alkotni... 

Kimentem és megnéztem, hogy hogy áll a sírja annak, aki miatt egyáltalán lehetőségünk van ezt az programot megszervezni. Nem Jókaira gondoltam, hanem arra, aki felajánlotta a házát, és a konyháját, segített, és a lehetőségeihez mérten mindent megtett, hogy a kedves Vendég jól érezze magát.

A könyvek olvasásakor mindig egy idősebb ember jelent meg előttem mint Csányi Béni, pedig csak 42 éves volt. Mély tisztelettel adózom ennek az Embernek, aki beírta a falunk nevét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelemkönyvébe.

Nos hajlamosak vagyunk róla megfeledkezni. Remélem a következő túránál már nem ilyen képet mutat a sír. Tavaly óta már kevesebb látszik ki belőle, és remélem nem érkezik el az az idő, amikor már csak emlegetjük, hogy ott van valahol a sírja...

Érdekes lenne egy olyan túrafeladata, hogy keresd meg és fotózd le a sírt, vagy írd le a sírfeliratot...  Ötleteljünk, és lehetőség szerint ne feledkezzünk el RÓLA!!!

In memoriam CSÁNYI BENJÁMIN (1807 - 1876)

 

 

 

 

 

 Az elmúlt pár év alatt elég sok kérdést feltettek...

Egy kis ízelítő ezekből. A kérdések és témakörök mindig az aktuális rendezőktől függ, ezért mindig érhetnek meglepetések... Sok sikert kívánok! 

 

 

Témakörök és lehetséges kérdések:

 Jókai totó 

  • Írjon le Jókai álnevei közül 1-et.
  • Mikor született Jókai Mór?
  • Kik voltak Jókai feleségei?
  • Ki a legfiatalabb a Baradlay fiúk közül?
  • Melyik társaság elnöke volt Jókai Mór? 
  • Hol szerette az idejét tölteni a bükkben?

1848/49-es Forradalom és Szabadságharc totó

  • Ki van a képen? (valamely meghatározó személy, Deák, Vasvári, Széchenyi, Batthyány...)
  • Mit kíván a magyar nemzet 3 pontját írd le.
  • Melyik színdarabot játszották a Nemzetiben?
  • Kit szabadítottak ki a börtönből?
  • Írj le 4 aradi vértanút

Jókai és Tardona

 

  • Ki hozta Jókai Mórt Tardonára?
  • Ki ajánlotta Jókainak hogy Tardonára menjen a megtorlás elől?
  • Mennyi ideig bújdosott Tardonán Jókai?
  • Melyik művekben említi meg bújdosását az író?
  • Honnan volt a menlevél számára?
  • Kivel töltötte ideje nagy részét Tardonán?
  • Kivel találkozott az erdőben sétái során?

Tardona totó:
  • Melyik képen van Tardona?
  • Írjon 3 települést Tardona 15 km-es vonzáskörzetéből!
  • Mikori az első írásos emlék, amely említi Tardonát?
  • Melyik várhoz tartozott Tardona?
  • Mit jelent a Tardona szó?
  • Milyen vallású templom található Tardonán?
  • Milyen felekezetű sírok találhatóak Tardonán?
  • Melyik hegység lábánál fekszik Tardona?
  • Melyik képen látható Tardona címere?
  • Mit ábrázol Tardona új címere?
  • Mit ábrázol Tardona régi címere?
  • Ki Tardona polgármestere?
  • Hová lehetett eljutni kisvasúttal Tardonáról.
  • Milyen képződményeket rejt a Tardonai dombság?
  • írj 5 gyógynövényt amit Tardona környékén lehet gyűjteni!
  • Miből éltek jellemzően a régi Tardonai emberek?

Természet totó:

  • Mennyit ér egy hóvirág?
  • Mennyibe kerül egy kankalin?
  • A bükki nemzeti park hány százalékát fedi erdő?
  • Milyen különösen védett növények találhatóak Tardona határában?
  • Milyen gombák találhatóak a falu erdeiben?
  • Milyen madarat látsz a képen?
  • Írj le 5 bükki erdei állatot.

Egészségügyi és túratotó:
  • Mit teszel, ha eltévedsz?
  • A fák melyik oldalán nő a moha?
  • Hol lehet tüzet gyújtani az erdőben?
  • Mit teszel artériás vérzés esetén?
  • Mit teszel nyílt törés esetén?
  • Mit teszel ájulás esetén?

Beugró kérdések lehetnek...

  • Melyik Jókai műből idézünk?
  • Rakd össze a képet...

 Ezeken kívül akadálypályák:

  • lövészet
  • kötélmászás
  • aknadobás

forrás: www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot

Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlás elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége, Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A bükki táj, a vendégszerető falu sok írásában felbukkan. 47 évvel később így emlékszik vissza: 

"Egy nyáron  egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr. Álnév alatt rejtegettek, tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok, senki sem árult el. A falut Tardonának hítták..." 

Jókai a Tengerszemű hölgy című regényében így ír:
"Valóságos kis odyssea volt az odáig eljutás. Egy kis ekhós parasztszekéren utazik egy asszony, görögdinnyéket visz a vásárra, az inas, meg a kocsis elöl ülnek. Az inas vagyok én, a kocsis Rákóczy János, tegnapelőtt még Kossuth titkára.
A görögdinnyék ára volt darabonkint egy ezüst tízes – a mi fejünk annyit sem ért.

 

... Öt óráig haladtunk a sűrű erdőségek között előre; se egy emberi lak, se egy dűlőút nem látszott sehol, a kanyargó völgyet egy patak szelte át, melynek hol a jobb, hol a bal partján vonult végig az út, természetesen híd nélkül, a gyalogjárók kényelmére nagy kövek voltak lépésnyi távolban az elterülő mederbe rakva.

Ott egy mélyen elrejtett, gyönyörű völgyben fekszik az a kis helység, ahol a világnak nincsen szája.

Olyan rejtek volt ez, ahová látogató nem járt, s a bennelakók sem jártak sehova. Majd ha tél lesz, szánút lesz, akkor megnyílik a közlekedés Tardona és Miskolc között; akkor lehet beszállítani a városba a fát. Abból volt elég. Csányinak a negyven hold szántóföldjéhez volt négyszáz hold őserdeje.
Mindennap összevissza bolyongtam én ezeket az emberhangtalan erdőket. Sohasem találkoztam szembejövő emberrel. Akármilyen tetőre hágtam fel, onnan nem láttam mást, mint a völgybe szorult Tardona füstölgő kéményeit. Rátaláltam a völgyet átszelő pataknak a forrására. Úgy hívták azt, hogy „Hársas-forrás”. Csupa hársfák veszik körül. Rátértem a gyermekjátékra, hogy bodzafából malmot faragtam-tákoltam össze a kis patak fölé; azzal mulattam magamat.
Egy napon a feleségemtől kaptam egy skatulya akvarell festéket. Ez egészen megvigasztalt. Találtam egész napra tennivalót. Telefestettem tájképekkel egy egész albumot."

A bujdosó egykori lakóházát, ahol Csányi Benjámin látta vendégül, már lebontották. Helyette a Jókai-háznak nevezett épületben kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, amely a faluban elhelyezett táblák mellett őrzi Jókai tardonai hónapjainak emlékét.


"Holtomig emlékezetes marad számomra e szép vidék, hol nyártól télig néztem, hogy rövidülnek a napok és a remények" írta  Az elátkozott család  című regényében, amelyben az itt szerzett élményeit is feldolgozta.  
Bujdosása alatt szépirodalmi művet nem írt, csak olvasgatott a szobájában, vagy a paplakban Rácz Endre református lelkésszel sakkozott. Róla mintázta A barátfalvi levita  regényének címszereplőjét. Néha a pappal útnak indult, túra közben pedig szalonnát sütöttek, tardonai szóval „csiszáltak”.  

Jókai rengeteget járta a környező erdőket, hegyeket. Akkor érezte magát legjobban, ha kiment a Hársas-forráshoz, majd felkapaszkodott a Pogányoltárra (Örvény-kő). Az útról Jókai így ír a Barátfalvi levita című művében: 

„…csak egy oldaláról megmászható, amely be van nőve cserjével; úgy kell az ágakba fogózva fölkapaszkodni a kecske járta ösvényen. Erős egyórai munka, amíg az ember a bérc tetejére följut, ahonnan aztán ellátni a gömöri hegyekig és a Kárpátok láncolatáig…
S azok az óriási bükkfák, amikhez hasonlókat az óvilágban alig lehet találni másutt, mint a borsodi Bükkben, oly sűrűséget képeztek előtte, ami fölött csak a sziklai sasnak volt járása.”

 

Induljunk el mi is Tardonáról az Örvénykőre. 
A falut a Hunyadi utcán elhagyva a piros sáv jelzésen a Nagy-Szállás völgyön haladunk. A piros jelzés után rátérünk a bükki kékre, majd a sárgára, végül a piros háromszög jelzésen érhetjük el  771 méter magas csúcsot. Az Örvénykő tetején egy szép mészkő oszlop áll, rajta a nagy mesemondó domborműves vastáblájával, melynek szövege:

„Jókai Mór
a nagy magyar író
emlékére
állították e táblát a 
diósgyőri turisták
1959-ben”

 

Jókai gyakran szemlélte innen a Bükki tájat. Később ezt több művében is megírta. ATengerszemű hölgy című regényében így ír:
„… a legnagyszerűbb tájkép-motívum volt, (melybe szerencsésen bele is buktam) maga az ,Örvény-kőrül’ kínálkozó panoráma. Az Örvény-kő … Tardonából nézve havasként kimagasló sziklagerinc, de amelynek tetejébe nagy kerülővel fel lehet jutni. Ez volt rendesen a kóborlásaim végcélja. Fél nap oda, fél nap vissza, délben tüzet rakni targallyból a szikla lonkáján, pirított kenyérrel, szalonnával fejedelmi lakomát csapni, s aztán kiülve a szédületes szikla párkányára, megküzdeni a lehetetlen (nekem lehetetlen) festői feladattal. 
Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, s ahol ez végződik, egy mosolygó zúg, közepén a kis Tardona füstölgő kéményű, elszórt házikóival, körülvéve sárguló szőlőkertek kockáitól, zöld vetések csíkjaitól tarkálló dombokkal, melyek fölött a Bükköt folytató kormos-zöld hegyek emelkednek elő; e hegysor fölé tódul azután a gömöri hegyek csoportja; ezeknek az árnyéklata már lilaszínekbe játszik, de rajtuk is uralg a trencséni, turóci hegység láncolata; ez már felhőkék, s ezek fölé emelkedik, mint egy fata morgana, a szepesi Kárpátok fejedelmi sora; olyan kék, mint maga az ég, csak a havas csúcsok gyémánt fénye képezi az elválasztó vonalat.”
Derűs őszi reggeleken a Bükk völgyeiben sűrű köd gomolyog, amely csak dél körül emelkedik fel. Jókai erre így emlékszik:
„Egy derült őszi reggel ismét vettem a kezembe az ólmosbotomat; a jó, kedves háziasszonyomnak azt mondtam, hogy ma ne várjon haza ebédre; felballagok rajzolni a "Pogányoltár"-ra. 
Az urak "Pogányoltár"-nak, a parasztok Örvény-kőnek híjják azt a csúcsot…

Elindultam a hársas patak mentén s onnan fel az erdős hegyoldalnak, az annyiszor bejárt, jól ismert ösvényen. A mogyoró hullott, már a somot megcsípte a dér; teleszedtem vele a táskámat; ma dús lakomám lesz. Találtam egy nagy korallgombát is; az parázsban megsütve valami pompás ínyencfalat! 
Tíz óra lehetett, mikor feljutottam a Pogányoltárra.
Mikor a sziklapárkányra kiléptem, az igaz, hogy csodaszép látvány tárult elém; csakhogy ez igazán nem lefesteni való. Tenger alatt az egész ország! – Az őszi köd, mint egy hófelhő takarta a vidéket egész a látóhatárig, amelyből hóbércek, hókupolák emelkedtek elő; másutt megfagyott hullámokhoz hasonlított a ködburok. Itt-amott emelkedett ki belőle nagy sötéten egy gömbölyű sziget: a legmagasabb hegyeknek ormai. – Hű képe a valónak. – Nincs – semmi sincs már!
Biztosra vehettem, hogy délfelé majd lehull a köd, s dérrel festi meg az erdőt, mezőt; de addig én nem rajzolhatok. Addig is leheveredtem oda a sziklapárkányra, s bámultam ezt a mozdulatlan, nagy fehér szemfödelet, mely országot takart be.”

 A jelenséget a népnyelv „fehér angyal”-nak is hívja. Jókai ezt a legendát is megírta A fehér angyal című elbeszélésében. A fehér angyal eredetileg egy pogány lány, akinek népe még fehér lovat áldozott a Pogányoltáron. A lány követte a halálba elárult vőlegényét és fehér köddé változott. 
Az Örvénykőröl Szentlélekre megyünk. Itt érdemes bekukkantani aPálos kolostor romjaihoz. Ma népszerű üdülő- és kirándulóhely. Itt is járt Jókai. Megcsodálta a Szentlélekhegy szikláit, s felmászott az Odvaskő sziklakúpjára is. 
Az  Egy bujdosó naplójában így írja le ezt a tájat:

„A legmagasabb hegytetőn állok, egy meredek sziklaszálon…
Milyen messze látni innen!
A láthatár-szélén a Kárpát bércei ülnek hosszú sorban, mint ezüstkoronás királyok átlátszó kék trónusokban. Egy hosszú fehér felhővonal lebeg előttük, a bércek fölülemelkednek rajta.

 

Innen rajtok világoskék halmok, a felföld fenyvesei végtelen távolban. Még közelebb a gömöri hegyek, ködös lilaszínben, a távol tokaji hegyek, árnyékban tartva egy fölöttük álló sötétkék felhőtől, idább a Bükk rengetegsége, vörösre festve már az őszi deres harmattól, a sötét száraz színből itt-ott látszik ki egy halványodó hársfa.
Az alacsonyabb halmok csíkos szalagokra szántva, a friss szántás feketéje között, néhol a csírádzó korai vetés eleven zöld színszalagjával.
És szerte a völgyekben az elszórt falvak, fehér házaikkal, karcsú tornyaikkal; a keletnek fordult hegyoldalakban a világoszöld szőlők.
S mindez, átlátszó aranyszínű ködbe mártva a lemenő naptól.

Mellettem az erdős hegyoldalból egy kolostor om
ladéki látszanak elő. Hajdan paulinus barátok laktak benne, most félig össze van omolva.
Egyik ablakából embervastagságra megnőtt mogyorófa hajlik alá törpe társaihoz, a falak tetejéről az áfonya és a som hullatják alá dércsípte fekete és piros bogyóikat. 

Az imaterem boltozatja áll még egyedül épen, az oszlopzatokra faragott angyalfőktől visszaijed a repkedő denevér, a gót ablakok márvány faragványi szétszórva hevernek a cserje között, a meztelen falak ablakai mint koponya szemüregek bámulnak a távolba, az épület szobáiból kinőtt fák túlemelkedtek a sötét falakon, mint nagyszerű virágcserépbe ültetett óriás növények.
A kolostor előtt a hegymagasban hosszú planírozott síkság terül, valaha a zárda kertje. Még most is állanak a sorba ültetett hársfák, óriási magasságra nőve, a kút még most is ott a kertben, összeomolva egészen, a belőle kifolyó víz egy kirohadt fa odvában szedi össze magát, kristálytiszta nedvében egy kis ezüstzöld kígyót láttam úszni.
S körös-körül beláthatlan rengeteg.” 

 

 


 

Forrás:     www.mek.oszk.hu
                www.falutur.hu
                www.vendegvaro.hu

 



 

Megtiszteltetés számomra, hogy sokunk által ismert művész versével és grafikájával emlékezhetek meg az 1848/49-es eseményekre.

 

Gór Mihály: Jókai Tardonán

Arad után, fájó és nehéz a bujdosónak,
Petőfi eltűnt, híre hamva se barátjának.
Lelkét a hazája sorsa, nehéz kőként nyomja,
Szeretett feleségének leveleit várja.

A kétfejű sas a bujdosó nyomát kutatja,
Ám Tardona népe, s az öreg tölgy megóvja.
E nehéz hónapokban vigaszai a hegyek,
Erdők, melyeket lefestett az emlékezetnek.

S hajlékául szolgált, Csányiék cselédháza,
Melyben fájó emlékek, s a magány volt társa.
A Rácz Endre tiszteletes úr, sokszor bíztatta.
Írjon, ám ő nem írt, ugyan, volna, ki olvassa!

Nagysokára karácsonyra, megérkezett Róza,
Menlevelet hozott, mely jól hatott az íróra.
S Pesten barátainak, szokta volt mondani,
„Tardonára menjetek, emberséget tanulni.”
 

 

  Tardona Községi Önkormányzat és a Tardonai Fiatalok Hagyományőrző Egyesületének szervezésében a hagyományosan megrendezésre kerülő Jókai túrát március 31-én tartja meg.

 

1973- tól minden évben megrendezésre kerül a Jókai Mór Emléktúra a hagyományokhoz hűen 2012-ben is.

Útvonal: Tardona Sportpálya – Farkas-gödör - Buzgó-kő - Örvény-kő – Szentlélek - Tardona, amely csak erre az alkalomra külön jelzéssel van ellátva.

Felnőtt és gyermek kategóriában is, minimum 5 fős csapatokat várunk!

Az állomásokon a túrázók elméleti és ügyességi feladatokkal egyaránt megbirkóznak.

A táv teljesítése után folyamatosan indulnak vissza a csapatok Tardonára, autóbusszal külön díj (300 ft/fő) ellenében vagy nagyobb csoportokban egy rövidebb útvonalon.

Nevezési díj: 500 forint/fő

A túra napján 20 órától zenés est vár minden kedves résztvevőt!

Minden kedves természetbarátot és túrázni vágyót sok szeretettel várnak!

 

További információ: Hankó Anikó  +3630 5620972, Földessy Aranka  +3630 5255645

 

Lanor 2012.02.01. 13:02

Februárral itt a tél is!

 Figyeljünk egymásra ebben az időjárásban!

Szakértők szerint jelentős az egyezőség a légköri, időjárási viszonyokban a mostani állapot és az 1987-es hóhelyzet idején tapasztaltak között.

Forrás: hiradó: Ez vár_ránk_a_hétvégén - fotók

A hideg legveszélyeztetettebbjei az otthonukban egyedül élő idősek... Nagyon sokan a saját lakásukban fagynak meg, pedig csak figyelnünk kellene egymásra. Ha tudjuk, hogy van olyan a szomszédunkban, aki idős, beteg, egyedül van, nehéz anyagi körülmények között, ebben az időszakban jobban figyeljünk oda rájuk!

Készüljünk fel, hogy akadozhat az élelmiszer ellátás is, vásároljunk pár tartós élelmiszert, és készítsük be a tüzelőt is!

Lanor 2012.01.11. 10:22

Új járásfelosztás

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik.

A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével.

Forrás: HVG

Az új járásrendszer szerint Tardona a kazincbarcikai járás részévé válik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A teljes cikk: hvg.hu_tervezett_jarasok

Amatőr versíró, novellaíró és grafika pályázat

A pályázatra vers, novella és grafika formában várjuk az alkotásokat.

A versenyre 14 éves kortól nevezhetnek amatőr, elismerésre és megmérettetésre vágyó, alkotók, máshol még nem publikált pályaművekkel.
A pályázat jeligés! Nevezési díj: nincs

A pályázatot felkért, szakmai zsűri értékeli, de az olvasóközönség is leadhatja szavazatát az általa legjobbnak ítélt pályaműre.

Egy pályázó maximum két művel pályázhat.

Vers: A műveket Word, Open Office formátumban, (11 pontos betűmérettel, normál sorközzel, fejléc és oldalszámozás nélkül) e-mailben kell benyújtani.

Novella: A novellák terjedelme szóközökkel együtt nem haladhatja meg a 25.000 karaktert, és nem lehet kevesebb 2500 karakternél.
A műveket Word, Open Office formátumban, (11 pontos betűmérettel, normál sorközzel, fejléc és oldalszámozás nélkül) e-mailben kell benyújtani.

Grafika: A4-es fekete-fehér, vagy színes alkotás lehet. Szintén e-mailben jpg formátumban
e-mailben kérjük benyújtani.

Kiemelt témák:
-         Zsidó családok élete Tardonán
-         Háborús történetek, háborús hősök
-         Jókai Tardonán
-         Népi kézműipar Tardona mindennapjaiban
-         Hagyományőrzés régen és ma
-         Az oktatás múltja és jelene a faluban
-         A hitélet változása a faluban
-         A művészet megjelenése a tardonai emberek életében

Beküldési cím: tardona.blog@gmail.com

A művek beérkezéséről visszaigazolást küldünk e-mailben! Amennyiben 48 órán belül nem kapja meg a visszaigazolást, úgy kérem, ellenőrizze, hogy pontosan arra az e-mailcímre küldte-e el a pályázatot, ami a kiírásban szerepel! Ha igen, akkor kérjük, ismételje meg a küldést.

A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait – név és elérhetőség – illetve a választott jeligét.

Beküldési határidő: 2012. február 25.

A határidő beérkezése után nincs mód új pályázat regisztrálására.

A közönségszavazás 2012. február 26-án indul és március 15-ig tart.

 A pályázat benyújtásával a szerző elismeri, miszerint a pályamű(vek) saját szellemi terméke(i), és a szerző hozzájárul annak térítésmentes leközléséhez a Tardona.blog által szponzorált megjelenési formában, és az által fenntartott honlapon.

 A pályázatra benyújtott művek legjobbjait egy antológiában és egy a falu életével foglalkozó DVD-n szándékozunk megjelentetni. A nyertes pályamunkák megjelennek a Tardona.blog-on.

 3 kategóriában – 2 helyezett kerül kihirdetésre: 1 szakmai- és 1 közönségdíjban részesül. Értékes tárgynyeremények, és élménynyeremények kerülnek kisorsolásra!