A március 15-ei műsor után került sor a Művelődési házban Kakszi István fotóművész kiállításának megnyitására. A kiállítás megtekinthető március 29-éig. 

Ajánlom mindenkinek a kiállítást, aki más szemmel szeretné látni a bennünket körülvevő világot.

A kiállítást Danada János polgármester, és Pál-Kutas Dénesné közoktatási szakértő, tanár nyitotta meg. A megnyitó beszédet itt olvashatják.

Tardona, 2011. március 15.

Tisztelettel köszöntöm e rendezvény résztvevőit, s külön szeretettel a fotókiállítás rendezőit, hiszen lélektani jelentősége több mint egy kiállítás megnyitása a nemzeti ünnepünkön.

Tardonainak lenni nem csupán egy lakhelyet jelent valahol Magyarországon, hanem feladatot, felelősséget, tisztes magatartást Tardonán, s ahol járunk szerte a világban.

Ez a közösség már sok orvost, mérnököt, irodalmárt, történészt, katonát adott a hazának, de a legfontosabb olyan szülői magatartást, amely az utódok számára követhető tisztességes értékrendet jelent. Olyat, amivel boldogulni lehet, olyat, amire építeni lehet, s olyat, amihez vissza lehet térni, ha elkóboroltunk.

A tardonai apák és anyák legfontosabb ismertetőjegyei voltak mindig: gyermekeiket a másik ember tiszteletére, elfogadására nevelték, olyan emberré, akik, készek a vállalt eskü betartására, egymás iránti hűségre, az adott szó felelősségére, s emellett becsületes dolgozó embernek, a munka mindenekfelett való szeretetére, a születés és halál közötti parányi lét rendeltetésszerű értelmezésére, megbecsülésére.

A hagyományok tisztelete ma is elsődleges. Mi sem bizonyítja jobban, mint napjainkban a fogyó tardonai lakosság mellett otthonukat e helyen megtalálók száma. Az itt élő egyszerű emberek befogadó szeretete töretlen. Egyszerű: a szó nem negatív jelentésű, hanem reformátusságunk puritánságának megfelelően az itt élő emberek szívből jövő hagyományszeretetét, és ezen nyugvó értékrendjét jelenti.

Jókai Mór, aki a szabadságharc bukása után itt talált menedéket; Jókai Mór szavai mindig tartást adtak a tardonai számára, hogy kevés kivétellel, de tisztességesek maradhassunk, és hordozzuk az elbukókat, helyettük is bűntudatot érezve.

Igen… napjainkban, amikor azt tapasztaljuk szerte a hazában, hogy „kihalt a becsület s a tisztesség”, hogy a Bánk bán szerzőjét, Katona Józsefet idézzem, még inkább szükség van olyan megnyilvánulásokra, amelyek igazolják az eredeti értékeket, s ezt életünk zsinórmértékéül teszik.

Ilyen ember e kiállítás képeinek megalkotója, egy tardonai, akit talán hazánk más tájain jobban ismernek, mint itthon.

Egy olyan alkotó fotóit láthatjuk, akiről Benke Ferenc kalocsai fotográfus és újságíró így ír:„Az alkotó egy olyan vidékről jött, mely hazánk igazán szép tájának egyike (…) A természetfotózás kimeríthetetlen tárháza.”

Kakszi István fotóművész Tardonán született 1949-ben.

A falu meghatározó színtér volt számára, hiszen a közösség ereje, amely a nagy mesemondó, Jókai emlékét, üzenetét generációról, generációra őrizte, ebben a szellemben nevelte. S az utód méltán eleget akart tenni az író által megfestett képnek: „tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok, senki sem árult el. A falut Tardonának hítták...” Jókai Mór: A barátfalvi lévita c regényének lábjegyzete

A fotózás mindig érdekelte, ám tudatosan csak 1975 óta készít képeket. Számára hobbi, sőt szenvedély ez az elfoglaltság. Ha csak teheti, életét a szabadban tölti, a témák közelében. Számára minden, minden elmondásra váró témává lesz.Művészetének nagy érdeme, ahogyan láttatja velünk a természet, a környezet, a környezetet birtokló, helyenként bitorló ember változását, szépségét. Gyönyörködtet minden apró villanással.

Képei szenvedélyesek, érzéssé, hangulattá formálja az általa látottakat, melyben önmagát keresi olykor. Képei minden rafinéria nélkül valók. Jellemzőjük a természetes egyszerűség.

Ismét a szó, egyszerűség: Természetfotói a teremtett világ megannyi csodáját fedik fel, s azt az egyedet, aki semmibe veszi az isteni parancsokat, s csupán ártására képes embertársának, s életét körülvevő természetnek.

Láthatjuk az embert, aki példát ad életével, munkásságával, s ráncai életszeretetről, testtartása a terhek alatt emberként élni képes magatartásról tanúskodik.

Több fotója kapott díjat az elmúlt években. Néhány olyan fotót emelek ki, amelyek kedvenc íróját idézik meg, aki nem más, mint Fekete István, az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Fekete Istvánt a természettel együtt élő, titkát ismerő, vele naponta találkozó ember élményei avatták íróvá. Olyan új műfajt teremtett, amellyel a civilizáció révén a természettől eltávolodott embert újra természetközelbe tudta hozni. Életútját, munkásságát leginkább jellemzik szavai: "Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt...s közben-megtaláltam a Hazámat”

 

Fotósunk, Kakszi István pályafutásáról tehát néhány gondolat:

1976-tól 1986-ig a budapesti Nimród fotóklub tagja.

1978-ban A rókakölyök című színes diájával az országos természetfotó pályázat 3. helyezettje,

1988-ban A Nimród vadászújságban A rókakölyök című fotó mellett további 3 fotója jelent meg.

1990-től napjainkig tagja a miskolci fotóklubnak is. Példaképe Bíró Tibor aranydiplomás fotóművész, akitől bevallása szerint rengeteget tanult.

Rendszeresen részt vesz a különböző helyeken megrendezett fotókiállításokon, határokon innen és túl.

A Miskolci Fotóklub Egyesület 50 éves jubileuma alkalmából kapta meg a fotóművész címet.

1993-ban Kaposvárott szintén dia kategóriában 3. díjat kapott: Jégvirágok című fotójával.

1994-től Tardonán a Jókai emlékszoba és tájházban a közelmúltig állandó kiállítása volt.

1995-ben Kazincbarcikán szintén fotópályázaton 3. díjat kapott: Befagyott világcímű színes diájával.

1997-ben Salgótarjánban 5 fotóval volt jelen a 33. Észak-Magyarországi Fotóművészeti Szemlén, ahol övé lett a 2. díj.

Nagyon büszke az Élő Világ Szerkesztősége által természetfotóiért kapott ajándékra. (CD-Rom természetfotó pályázat színes diában.)

2000. január 1-jén Az ország –fényképezési akciójában vett részt, melyet a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége, a MAFOSZ hirdetett meg.

Kiállításokon 1997-től találkozhatunk fotóival.

1997-ben nyílt első kiállítása Mályinka községben. A kiállítás célja az volt, hogy a honismeret-életmód programmal foglalkozó tanulók, kisiskolások számára egy másik nézőszögből mutassuk meg a természetet.– s itt meg kell jegyeznem, hogy e programban nagyon sok kazincbarcikai nevelő és iskola vett részt a Dózsa György Úti Általános Iskola, s személy szerint Kissné Király Piroska vezetésével -A fotókiállítás olyan értékekre mutatott rá, mint munka, élet, szépség. Ekkor is, mint jelenleg az emberről, az idő múlásáról megjelenő képek nyűgözték le a közönséget. Az idős arc, az olvasható ráncok, a munkától megfáradt a kérges kéz és a csodálatos természet harmóniája adta, s adja a természeti értékekre éhes közönségnek a megnyugvás, a gyönyörűség érzésének magaslatait, mélységeit.

Még ugyan ebben az évben örülhettünk első önálló kiállításánakKazincbarcikán, a Kisgalériában - amikor is az V. Amatőr Gála kiállításon 6 képpel vett részt. Kiállítását Dr. Dobrik István méltatta.

2000. április elején a Diósgyőri Ady Endre Művelődési Otthonban majd

2001. április 11-én Dédestapolcsányban állított ki.

2006-ban a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium ad helyt bemutatkozásának, majd ezt követi még ebben az évben április 11-énKalocsán (Kalocsán, a Művelődési Központ Kisgalériájában április 18-án nyílt meg Kakszi István E-MAFOSZ kiállítása Bükki tájak - bükki emberek címmel.), s

2010. április 8-án, Kazincbarcikán a Kisgalériában, s végre újra itthon

2011. március 15-én nyílik meg önálló kiállítása, s ismerhetik meg régi és új képeit a látogatók.

1998 – 2005 között több fotótáborban vettrészt, gyarapítva ismereteit, s megismerve más tájak értékeit.

1998. Kalocsa – a Nemzetközi Folklór Fesztivál

2002. Szanticska - A világörökség része településen tájjellegű fotók, műemléképületek fotói, eszközök, szerszámok, hagyományok megörökítése

2005. Teresztenye és Szlovákia - Felvidék. 1 hetes fotóstábor, ahol a műemléképületeket, a hagyományokat örökítették meg.

Itthon a falujában továbbra is meg kell harcolnia az elismerésért, itt másként értékelik művészetét. „Pista jó képet csinált” hangzik, s ennek óriási a súlya. Ám számára ez igazi elismerés. Így aztán hűségesen fotózza ezt a népet, a mindennapokat, ünnepeket. Rögzíti a pillanatot.

Egyedül szeret fotózni, hogy csak a pillanatra kelljen figyelnie, mert mint szokta mondani: „az ember társaságban is tud magányos lenni.” Ekkor együtt van az imádott természettel, ekkor lehet lélekben is találkozni a fenséges világ teremtményeivel, a pici állatokkal, egy-egy virágszirmot megérintő vörösbe hajló esti fénnyel, a ravasz rókakölyökkel…

A gép, amivel dolgozik – ebben a digitalizált világban – egy Zenit fotópuska, 300 milliméteres teleobjektíves fényképezőgép. Ezzel szereti készíteni a portrét, illetve a vadfotózást. Ezenkívül egy Praktika gépet használ. Valójában ez a kedvence. Elsősorban a makrofotózásnál kedveli: lepkék, virágok, szirmok…Természetfotóinál szereti a színeket, mivel szereti a világ színkavalkádját is. Portréiazonban általában fekete-fehérek. E képek karakteresebbek így.

Miért fotózik az ember, s miért nézzük szívesen e fotókat? Válaszunk azonnal készen van… azért, mert az ember természetes kíváncsisága, a közlésvágy, valamint önmagunk újbóli megtalálása a cél.

Jeff Lindsay szavaival e fotókiállítást megnyitom, s a művésznek, de remélem, nem haragszik meg, ha valamennyiünknek is, sikeres és eredményes további életet kívánok:

„A boldog élet titka az, hogy az embernek legyenek sikerei, amelyekre büszke lehet, és legyenek céljai, amelyek hajtják.”

Kakszi István fotóművész megtalálta s számunkra is továbbadta ezt. Kérem, tekintsék meg a kiállítás fotóit. Pál-Kutas Dénesné

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tardona.blog.hu/api/trackback/id/tr902741567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása